Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Rendeltetési állomás: Auschwitz – A gyűjtőtáborok és a deportálás - A nógrádi zsidóság gyűjtőtáborokba szállítása

gye közigazgatási területén mely városokban vagy községekben van a zsidók elkülönítésére kialakított gettó.

7 Sztójay miniszterelnök június 1-jei kabinetülésén tudatta kormánya tagjaival, hogy a nógrádi területeket is magában foglaló miskolci (VII.) csendőrkerületben június 6-án kezdődnek a „zsidóellenes műveletek".

8 A városok polgármestereinek, két járás főszolgabírójának és a közlekedési szárnyparancsnokoknak Ferenczy június 3-án tartott eligazítást, ahol az addigi gyakorlattól eltérően úgy döntöttek, hogy csak néhány nappal a deportálás előtt koncentrálják a zsidóságot a vasútközeiben lévő gyűjtőtáborokba.

9 A megbeszélésnek a legkisebb nyoma sem maradt a levéltári iratanyagban, egy másik csendőrkerületből, a zsidótlanítási menetrend szerint a miskolci után következő szegediből azonban ismerjük az eligazítás fejleményeit.

10 Az utasítások szerint - amelyek sokban hasonlítottak az első, belügyminisztériumi gettórendelethez - a gyűjtőtáborokba minden sárga csillagos zsidót be kell szállítani, kivéve a régi mentesítetteket, a vegyes házasságban élőket és lemenőiket, a nőtlen zsidó orvosokat, állatorvosokat, gyógyszerészeket, okleveles mérnököket (őket a hadtestgyűjtőtáborba kellett szállítani) és bizonyos külföldieket (a szlovákokat rendőrségi fogdába utalták). Mindenki legfeljebb ötvenkilós csomagot vihetett magával a táborba, emellett legalább kétheti szárazélelmet, amely nem lehetett rizs, babkávé, tea, gyarmatáru és szeszesital. Külön megtiltották az íráshoz szükséges bárminemű eszköz bevitelét, a táborokból teljesen kitiltották a látogatókat és a postát is. Elrendelték, hogy „a táborba szállítandó zsidókról névjegyzék nem készíthető, de szám szerint, nyugta-ellennyugta ellenében adandó át az átkísérő őrszemélyzetnek".

11 Jaross Andor belügyminiszter - a levéltári dokumentumok szerint - már május 13-án, egy időben a gettósítás költségeinek fedezetéről szóló titkos körrendeletével (•ló.), szabályozta a gyűjtőtáborok belakása és működése során felmerülő kiadások, nevezetesen a zsidók táborba szállításának, önellátó élelmezésének, illetve a tábor létesítésének kérdését.

12 Jaross „általában a legszigorúbb takarékosság" betartására utasította a törvényhatóságok első tisztviselőit - illetőleg rajtuk keresztül beosztottaikat -, azzal biztatva őket, hogy a pénzt ugyan „a tábor fekvése szerint illetékes város vagy község köteles előlegezni, a költségeket azonban az államkincstár megtéríti".

13 A gyűjtőtáborokról levéltári iratok nem maradtak fenn, s a megyei és városi hivatalok elnémuló segédkönyvei sincsenek ezentúl segítségünkre az események rekonstruálásában. Nem véletlenül: „A zsidóságnak táborban való elhelyezésére Bakyék rádiógramon adtak utasítást, kétóránként jöttek a különféle utasítások, amelyet az idevezényelt csendőrök hajtottak végre" - tudjuk meg a megyeszékhely polgármesterétől, Vannay Bélától.

14 Az egyeztetések eredményeképpen Losoncon végül nem létesült gyűjtőtábor.

15 (A visszaemlékezések szerint Balassagyarmat határába, Illéspusztára szállították az itteni gettó foglyait.) Vasúton a salgótarjáni gyűjtőtáborba vitték, feltehetően júni7 Alispáni iktatószám: 10694. 8 Braham 655. p. 9 Braham 655-656. p. 10 Az Endre és Baky által 1944. június 10-én tartott értekezletről az utókorra a kecskemétiek részletes feljegyzése maradt. 11 Molnár 133 pp. Molnár feltételezi, hogy a koncentrálást és a vagonírozást a Jaross-listák alapján végezték el. 136. p. 12 A 38.222/1944. III. számú rendeletet ismerteti: Molnár 70. p. 13 Uo. 14 NML XXV. 1. b) 91/1946. Vannay Béla vallomása az Eördögh László rendőrkapitány elleni népbírósági perben. Vallomását megerősíti maga a rendőrkapitány, sőt Czilczer György is: „A gettónak Nyírjes- és Illéspusztára való kitelepítéséhez semmi közöm, és abba semmi beleszólásom nem volt. Ezt teljesen az alispán intézte a csend őrséggel karöltve... Kijelöltem a légoltalmi árkok megásására szükséges területet, eljöttem onnan, és semmi egyéb közöm a dologhoz nem volt" - mondja Eördögh. Czilczer György így vall: „A táborokba való kitelepítéshez a rendőrségnek semmi köze nem volt, azt teljes egészében a csendőrség intézte." 15 A losonci gettóból - a rendelkezésünkre álló adatok szerint - elszállították a zsidókat. Mindezt annak ellenére állíthatjuk, hogy a kérdéssel foglalkozó szakirodalom egy helyütt „kisebb központ" kialakítását említi Losoncon. Braham 656. p.