Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Rendeltetési állomás: Auschwitz – A gyűjtőtáborok és a deportálás - A nógrádi zsidóság gyűjtőtáborokba szállítása

Rendeltetési állomás: Auschwitz A gyűjtőtáborok és a deportálás A nógrádi zsidóság gyűjtőtáborokba szállítása Edmund Veesenmayer, a náci németek magyarországi követe, birodalmi megbízott, már 1944 áprilisában arról tájékoztatta Ribbentrop külügyminisztert, hogy megkezdődtek a zsidóság elszállítását előkészítő tárgyalások.

1 Ahhoz, hogy a gettók foglyait akadálymentesen, gyorsan és hatékonyan juttassák el a „rendeltetési állomásra", a megszállt lengyel területen fekvő auschwitzi haláltáborba, mindenekelőtt még jobban összetömörítették őket. Több gettó zsidóságát is befogadni képes gyűjtőtáborok kijelöléséről gondoskodtak, méghozzá olyanokról, amelyek vasútvonal mentén feküdtek. Legkorábban május 22-éről ismerünk arra utaló jelet a megyében, hogy tapogatózások kezdődtek a zsidóság gyűjtőtáborokba szállításának lehetőségeiről. Ekkor iktatták az alispáni hivatalban Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter május 15-ei keltezésű, 147.379/1944. PM számú körrendeletét „gyűjtőtáborokban elhelyezendő és elkülönítendő zsidók vagyonának biztosítása" tárgyszó alatt,

2 és Baross főispán is ugyanezen a napon intézett egy telefonos körkérdést a közigazgatási vezetőkhöz a megye gettóira vonatkozóan. A Losoncon fennmaradt kérdőív utolsó, ötödik pontja afelől érdeklődött, „hogy koncentrációs táborra alkalmas helyiség van-e a városban, és az hány személy befogadására alkalmas". Losonc város polgármestere, Koltai Ernő még aznap válaszolt: „A városban koncentrációs táborra alkalmas helyiség nincsen, mert a számba jöhető épületeket (gőzmalom, YMCA [Fiatal Férfiak Keresztény Egyesülete]) a katonaság és az erdélyi menekülttábor már elfoglalta."

3 Három nappal később, május 25-én Vannay polgármester - nyilvánvalóan nem véletlenül - bejelentette az alispáni hivatalhoz a balassagyarmati gettóban elkülönített zsidók lélekszámát.

4 A Nógrád vármegyét is magában foglaló III. deportálási zónában tervezett műveletek részletkérdéseit is aznap, május 25-én tárgyalták meg a Belügyminisztérium épületében a magyar és német illetékesek.

5 Az alispáni iktatókönyvben 10625. szám alatt, május 26-ai dátummal szerepel egy „zsidó ügyekben értekezlet" tárgyszóval ellátott bejegyzés (sajnos a dokumentum ezúttal is hiányzik), amely minden bizonnyal ezzel lehetett kapcsolatban. Az értekezletről Veesenmayer birodalmi megbízott késlekedés nélkül az alábbiakat jelentette külügyminisztériumának: „Június 5-én megkezdődik a zsidók összegyűjtése a Budapesttől északra - Kassától a birodalom határáig (III. zóna) fekvő területen. Előreláthatólag 65 ezer zsidót fogunk le, akiknek eligazítása célállomásra június 11-től 16-ig történik. Ma a Belügyminisztériumban Baky államtitkár elnökletével értekezletet tartottak, melyen a III. zóna főispánjai, a csendőrség és rendőrség vezetői, valamint a Biztonsági Szolgálat különleges bevetési kommandójának vezetője, Eichmann Obersturmbannführer, szakértőivel együtt, részt vett. A tárgyaláson a III. zónában lebonyolítandó koncentráció és elszállítás minden részletét megbeszélték."

6 Május 28-án a miskolci országmozgósítási kormánybiztos táviratát vette az alispáni hivatal. A nap folyamán ügyintézett, és délután 6 órakor lezárt akta arról tájékoztatta a kormánybiztost, hogy Nógrád várme1 Veesenmayer április 23-ai távirata. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Szerk.: Ránky György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1968. 836. p. 2 Alispáni iktató 10283. szám. Az e tárgyban megszületett rendelet szigorúan előírta, hogy négypéldányos leltár készítése mellett kellett az eljárás során szoros zár alá helyezni a zsidó vagyont. Vértes 335. p. Teljes szövegét közli: K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2002.423-424. p. 3 NML XV. 24.16., 17. 4 Alispáni iktató 10532. szám. 5 Braham 655. 6 Wilhelmstrasse 853. p. 79