Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Legénd
zetet látva a Concordia igazgatótanácsa korlátozni kívánta ügyvezetői jogait. De Schrecker Izidor nem vállalta önállóságának csorbítását, és lakását is odahagyva föladta állását. Ezután „küzdelmes élet jutott neki osztályrészül" - írja róla visszaemlékezésében egyik fia, Gyula. Néhány próbálkozás után egy műszaki kereskedelmi cég vezérképviselője lett. Bár a legendi birtok legjobb részeit - mintegy 700 holdas területet - eladni kényszerültek, a családfő mindvégig ragaszkodott a kastély és a maradék ezer hold megtartásához, bár azok áruba bocsátása nagyban elősegítette volna anyagi gondjainak megoldását. Legend lassan a család életformájává vált: pesti otthonaik fenntartása mellett itt jött össze és találkozott a másként szétszóródó rokonság. A legendi birtok tehát cél és eszköz is volt egyben, mely a szoros családi kohézió fenntartására szolgált. Az életformaváltás, a birtokosi attitűd keresése mellett a birtok fenntartását - Izidor és leszármazottai idejében - elsősorban a család intenzív, bensőséges kapcsolattartása követelte meg. Levelek százai tanúskodnak a családtagok figyelméről, aggódó kérdések ezrei összetartozásuk közös érzéséről, az egymás iránti szeretetről. Ezt a belső összetartást (és Legéndet) a család későbbi nemzedékei is megőrizték. A gyermekek - négy fiú és két lány - megnősültek, férjhez mentek, értelmiségi pályát választottak. De nyaranta összejártak, szabadidejüket a birtokon töltötték. A gazdaságot Izidor 1915-ben bekövetkezett halálától Gyula vezette, aki ki is költözött Legéndre földbirtokossá vált. (1886-ban született, Zürichben szerzett vegyészi oklevelet, és 5 évnyi szakmai működés után vette át a birtokigazgatást.) Itt érték őt az 1944-es hadiesemények, a következő évek nagy politikai változásai. Száz hold kivételével a földreform során elvették földjeit, 1950-ben végképp távozni kényszerült Legéndről. E távozás nemcsak a vagyoni helyzet változását, hanem egy - immár talán örökre viszszahozhatatlan - családi létforma eltűnését is jelentette egyben. A vészkorszakot a közvetlen családtagok túlélték. Ebben szerepet játszhatott az, hogy Izidor gyermekei áttértek az evangélikus hitre (a helyi egyházat is támogatták), de talán még inkább az egyik családtag, Schrecker Károly kapcsolatai segítették át őket a legvészesebb időkön (Károly résztvevője volt a világháború közepén, 1943-ban, Ankarában zajló brit-magyar titkos tárgyalásoknak is). 1944 elején összeírták a Nógrádi járás területén a 3600/1943. ME számú rendelet alapján be nem jelentett zsidó ingatlanokat. Legenden az alábbi tulajdonok kerültek felsorolásra: özv. Schwartz Józsefné 152 kh 442 négyszögöl; Schrecker Károly 842 kh 1016 négyszögöl. A Vienerberger és a Schwarcz család nem kerülhette el a deportálást. Tagjai közül alig élte túl valaki a holocaust borzalmait. Vienerbergeréknek Sándor fiuk tért vissza, ők maguk, Lajos és „Zsani néni", aki annyi éven át szolgálta ki a legéndieket a boltban, valamint két fiuk, Ernő és Károly odaveszett. Schwarczéknál a két fiútestvér, Dezső és Béla élte túl a háborút, anyjuk, lánytestvérük, továbbá Béla felesége életüket vesztették. LEGENDI ÁLDOZATOK Schwarcz Béláné ^Schweitzer Nelli • an: Schwarcz Margit • ap: Schweitzer Ármin • szh: - • ék: 31 év • hé: 1945 • hh: dep. • aj: anyakönyv Schwarcz József né *Priesender Karolin • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • aj: lev. dok. Schwarcz Veronika • an: - • ap: - • aj: lev. dok. Vienerberger Ernő • an: - • ap: - • aj: lev. dok. Vienerberger Károly • an: Schönwald Zsanett • ap: Vienerberger Lajos • szh: Legend • ék: 29 év • hé: - • hh: musz • aj: YVA Vienerberger Lajos • an: - • ap: - • szh: - • ék:- év • hé: - • hh: musz • aj: lev. dok. Vienerberger Lajosné *Schönwald Zsanett • an: • ap:- • szh: - • ék: - év • hé: - • hh:- • aj: lev. dok. Forrás: Mocsáry Antal: Nemes Nógrád Vármegyének Geographiai és Statistikai Esmértetése. Első kötet. Hasonmás kiadás: [Salgótarján,] 1982.341.; NML IV. 7. c/3. Öi. 981.; 1870. népsz.; Vallási adatok 28.; 1941. népsz.; NML V. 302. 250/1944.; NML V. 325. 2 799/1946.; NML V. 325. 2.2090/1947.; Tyekvicska Árpád: A Schrecker család története (forrásközlés). Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1-2/1991. sz. 119-125. 576
