Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Legénd
Legend „Ámbár a' természettől hegyekkel körülvétetett, mégis jó, termékeny a' földje, szorgalmatos javítás mellett; Főképpen bőven szoktak szölleji teremni. ... 24 zsidó is tartózkodik itt" - írja 1826-ban kiadott monográfiájában Mocsáry Antal. A szőlő és a zsidók ittléte elválaszthatatlanul kapcsolódott össze Legend történetében. A nógrádi viszonylatban jó minőségű bor szállításában, eladásában a bányavárosokig értek a helyi kereskedők kapcsolatai. A község birtokosai nekik adták ki regáléikat, ők voltak a kocsmárosok, pálinkafőzők, a 19. század második felétől a szatócsboltok vezetői. 1848-ban a következő zsidó családok éltek a településen (családfő neve/ *feleség neve, családfő életkora, születési helye, foglakozása, gy: gyermekek száma): Friss Ignác, 42, Alsó- vagy Felsőpetény, boltos és kocsmáros, gy: 6 *Pick Rozália, 46 Horpáczky Sámuel, 44, Balassagyarmat, rongykereskedő, gy: 6 *Schneller Rozália, 38 Schönwald Jakab, 36, Becske, „rongyos", gy: 1 *Gruber Rozália, 30 Friss Jakab, 28, Alsópetény, házaló, gy: — *Frid Emerica, 26 Schneller Ignác, 40, Legend, mészáros, gy: 4 *N. Rozália, 30 Rózner József, 36, Szanda, „rongyos", gy: 1 *N. Jozefa, 30 Schneller Jakab, 50, Legend, rongyszedő, gy: 3 *N. Jozefa, 36 Pick Lipót, 36, Alsópetény, házaló, gy: 4 *Klein Franciska, 32 Goldberger Mihály özvegye: Steiner Katalin, 50, „gyermekei tartják", gy: 2 és 1 unoka Grosner Ábrahám özvegye: Handtusch Mária, 30, „készpénzből él", gy: 3 A lélekszám alakulása a továbbiakban: 1870-ben a falu 739 lakosa között 38 fő, 1880: 24,1890: 22, 1900:14,1910: 21,1920:14,1930:11 fő. A 20-30 lelket számláló közösség az 1873-as kolera, majd a hagyományos, szőlőre épülő gazdálkodásnak véget vető filoxérajárvány után számában megcsappant, új családok jöttek a régiek helyére - kisebb számban. (Talán az ő nyomukra vezet bennünket a Yad Vashem adatbázisának egyik adata: a holocaust áldozata lett Feleki József, aki Legenden született, 1883-ban. A II. világháború alatt már az olaszországi Milánóban élt, de mégis a franciaországi Drancy-ből deportálták Auschwitzba.) Az 1941. évi népszámlálás már csak 9 zsidó polgárt talált Legenden. A községben ekkor 1007-en éltek. Az egykor itt élők közül három családot külön is meg kell említenünk. Wienerbergerék szatócsok voltak, de kovácsműhellyel is rendelkeztek. A későbbi összeírás jól tükrözi vissza életüket: lakóházuk két üzlethelyiségből, 2 szobából, konyhából, kamrából és a műhelyből állt. A ház kőalapon, vert falból és vályogból épült, cseréptetőzettel. Mezőgazdasági ingatlanként mindössze 600 négyszögöl szántóval rendelkeztek, ugyanakkor volt cséplőgarnitúrájuk, gőzkazánjuk és cséplőszekrényük, tehát bércsépléssel is foglalkoztak. Scwarczék saját földbirtokon gazdálkodtak. Néhai Schwarcz József 1863-ban született Szokolyán. Vácott végezte középiskolai tanulmányait, majd Legenden először bérelt földön, később saját birtokán kezdett gazdálkodni. 1915-ben hunyt el. Halála után özvegye és fiai vitték tovább a 260 holdas gazdaságot. A Schrecker család sorsában a nagypolgári családregények elevenednek meg. A szétágazó családfán vagyonalapítók és vagyonvesztők, tisztes polgárok és kalandos sorsú családtagok követik egymást. A család „legendi" ága jellegzetes képviselője annak a polgári rétegnek, amely a 19. század második felében és a 20. században oly fontos szerepet játszott a modern Magyarország megteremtésében. Schrecker Izidor a vagyonszerző családtagok közé tartozott. 1848-ban, Vágújhelyen született. Hatgyermekes, szegény tanító fiaként már tizenhárom éves korában munkába állt, 15 évesen lett a Pannónia malom gyakornoka. Egész fiatalon lépett előre a cég jegyzőjévé, és még 32 éves sem volt, amikor az ország egyik legnagyobb malomvállalkozásának, a Concordiának az igazgatói székét ajánlották föl neki Budapesten. Pályája felívelését jelzi, hogy a század végén a Nógrád megyei Legenden 1700 holdas birtokot vásárolt. 1901-ben, már városi tekintélyként, a gabona-mizéria okozott törést pályáján: a gazdasági vészhely575
