Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Legénd

Legend „Ámbár a' természettől hegyekkel körülvétetett, mégis jó, termékeny a' földje, szorgalmatos javítás mellett; Főképpen bőven szoktak szölleji teremni. ... 24 zsidó is tartózkodik itt" - írja 1826-ban ki­adott monográfiájában Mocsáry Antal. A szőlő és a zsidók ittléte elválaszthatatlanul kapcsolódott össze Legend történetében. A nógrádi viszonylat­ban jó minőségű bor szállításában, eladásában a bányavárosokig értek a helyi kereskedők kapcso­latai. A község birtokosai nekik adták ki regáléi­kat, ők voltak a kocsmárosok, pálinkafőzők, a 19. század második felétől a szatócsboltok vezetői. 1848-ban a következő zsidó családok éltek a te­lepülésen (családfő neve/ *feleség neve, családfő életkora, születési helye, foglakozása, gy: gyerme­kek száma): Friss Ignác, 42, Alsó- vagy Felsőpetény, boltos és kocsmáros, gy: 6 *Pick Rozália, 46 Horpáczky Sámuel, 44, Balassagyarmat, rongyke­reskedő, gy: 6 *Schneller Rozália, 38 Schönwald Jakab, 36, Becske, „rongyos", gy: 1 *Gruber Rozália, 30 Friss Jakab, 28, Alsópetény, házaló, gy: — *Frid Emerica, 26 Schneller Ignác, 40, Legend, mészáros, gy: 4 *N. Rozália, 30 Rózner József, 36, Szanda, „rongyos", gy: 1 *N. Jozefa, 30 Schneller Jakab, 50, Legend, rongyszedő, gy: 3 *N. Jozefa, 36 Pick Lipót, 36, Alsópetény, házaló, gy: 4 *Klein Franciska, 32 Goldberger Mihály özvegye: Steiner Katalin, 50, „gyermekei tartják", gy: 2 és 1 unoka Grosner Ábrahám özvegye: Handtusch Mária, 30, „készpénzből él", gy: 3 A lélekszám alakulása a továbbiakban: 1870-ben a falu 739 lakosa között 38 fő, 1880: 24,1890: 22, 1900:14,1910: 21,1920:14,1930:11 fő. A 20-30 lelket számláló közösség az 1873-as ko­lera, majd a hagyományos, szőlőre épülő gazdál­kodásnak véget vető filoxérajárvány után számá­ban megcsappant, új családok jöttek a régiek he­lyére - kisebb számban. (Talán az ő nyomukra ve­zet bennünket a Yad Vashem adatbázisának egyik adata: a holocaust áldozata lett Feleki József, aki Le­genden született, 1883-ban. A II. világháború alatt már az olaszországi Milánóban élt, de mégis a fran­ciaországi Drancy-ből deportálták Auschwitzba.) Az 1941. évi népszámlálás már csak 9 zsidó pol­gárt talált Legenden. A községben ekkor 1007-en éltek. Az egykor itt élők közül három családot külön is meg kell említenünk. Wienerbergerék szatócsok voltak, de kovácsmű­hellyel is rendelkeztek. A későbbi összeírás jól tük­rözi vissza életüket: lakóházuk két üzlethelyiség­ből, 2 szobából, konyhából, kamrából és a műhely­ből állt. A ház kőalapon, vert falból és vályogból épült, cseréptetőzettel. Mezőgazdasági ingatlan­ként mindössze 600 négyszögöl szántóval rendel­keztek, ugyanakkor volt cséplőgarnitúrájuk, gőz­kazánjuk és cséplőszekrényük, tehát bércsépléssel is foglalkoztak. Scwarczék saját földbirtokon gazdálkodtak. Né­hai Schwarcz József 1863-ban született Szokolyán. Vácott végezte középiskolai tanulmányait, majd Legenden először bérelt földön, később saját birto­kán kezdett gazdálkodni. 1915-ben hunyt el. Ha­lála után özvegye és fiai vitték tovább a 260 holdas gazdaságot. A Schrecker család sorsában a nagypolgári csa­ládregények elevenednek meg. A szétágazó csa­ládfán vagyonalapítók és vagyonvesztők, tisztes polgárok és kalandos sorsú családtagok követik egymást. A család „legendi" ága jellegzetes képvi­selője annak a polgári rétegnek, amely a 19. század második felében és a 20. században oly fontos sze­repet játszott a modern Magyarország megterem­tésében. Schrecker Izidor a vagyonszerző családtagok kö­zé tartozott. 1848-ban, Vágújhelyen született. Hat­gyermekes, szegény tanító fiaként már tizenhárom éves korában munkába állt, 15 évesen lett a Pan­nónia malom gyakornoka. Egész fiatalon lépett előre a cég jegyzőjévé, és még 32 éves sem volt, amikor az ország egyik legnagyobb malomvállal­kozásának, a Concordiának az igazgatói székét ajánlották föl neki Budapesten. Pályája felívelését jelzi, hogy a század végén a Nógrád megyei Le­genden 1700 holdas birtokot vásárolt. 1901-ben, már városi tekintélyként, a gabona-mi­zéria okozott törést pályáján: a gazdasági vészhely­575

Next

/
Thumbnails
Contents