Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Horpács - Hugyag

HOMOKTERENYEI ÁLDOZATOK Auspitz Hermanne *Farkas Margit • an: Friedmann Sarolta • ap: Farkas József • szh: - • ék: 41 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Auspitz Ilona • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - • hh: - • af: St. eml. Auspitz László • an: - • ap: - • szh: - • ék:-év • hé: - •hh:- • af: St. eml. Auspitz Sarolta • an: - • ap: - • szh: - • ék: - év • hé: - •hh:- • ÍJ/: St. eml. Deutsch Etelka • an: - • ap: - • szh: Homokterenye • ék: 17 év • hé: - • hh: - • af YVA Deutsch István • an: - • ap: - • /zé: - • a/

1 St. eml. Deutsch Piroska • an: - • ap: - • hh: - • af: St. eml. Deutsch Sándorné • an: - • ap: - • af: St. eml. Deutsch Sándorné • an: - • ap: - • af: St. eml. Farkas Andor = N. Irén • an: Friedmann Sarolta • ap: Farkas József • szh: - • ék: 39 év • hé: 1945 • hh: dep. • af: YVA Farkas József • an: - • ap: - • hh: - • af: St. eml. GrünhutPál = KohnJolán• an:- • ap:- • szh:Homokterenye • ék: 44/59 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • „Grünhut Pál vegyeskereskedő. Homokterenyén, 1885-ben született. Gyöngyösön szabadult fel. 1901-ben lett önálló. Modern városi nívójú üzlete van. Részt vett a világháborúban. Községi képviselő." Grünhut Pálné Auspitz Ilona • an:- • ap:- • szh: - • ék: - év • hé: - •hh:- • af: St. eml. és lev. dok. Herskovics Ilona • an: Grünfeld Rozália • ap: Herskovics Lajos • szh: - • ék: 21 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Lajos = Grünfeld Rozália • an: Grünfeld Róza • ap: Herskovics Márton • szh: Gyöngyöspata • ék: 44 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Lajosné *Grünfeld Rozália • an: Vachter Jolán • ap: Grünfeld Izsák • szh: - • ék: 43 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Miklós • an: Grünfeld Rozália • ap: Herskovics Lajos • szh: - • ék: 16 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Herskovics Veronika • an: Grünfeld Rozália • ap: Herskovics Lajos • szh: - • ék: 14 év • hé: 1944 • hh: dep. • af: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; 1910. népsz.; 1941. népsz.; Ladányi 377-378.; NML IV. 514.1. 2890/1945.; NML XXIV. 101. 376/1946. Horpács Horpácson 1848-ban mindössze három zsidó családot írtak össze. Löbli Bernát 48 éves volt és a közeli Romhányban látta meg a napvilágot. Haszonbérlőként nejéről, Galo Rozáliáról, valamint négy gyermekéről kellett gondoskodnia. Vaisz Gáspár szintén haszonbérlő volt. Balassagyarmaton jött a világra, 1806-ban. Neje, Jaulusz Erzsébet szintén gyarmati születésű, 7 évvel volt fiatalabb, mint férje. Két fiút neveltek. Vainer Ábrahám 32 éves volt, a messzi Komáromban született. Szintén haszonbérletből tartotta el becskei születésű, 19 esztendős nejét, Lengyel Marit, valamint két fiukat. Az 1870. évi országos népszámlálás 25 izraelitát mutatott ki a község 317 lakosa között. Számuk az elkövetkező évtizedekben erősen ingadozott: 1880: 5,1890:4,1900:13,1910:9,1920:10,1930:7 fő. 1941ben a faluban 402 lakos élt, akik közül kilencen tartoztak a zsidótörvények hatálya alá. A két világháború között Csillag Somának volt itt nagyobb, közel 300 kh-as birtoka. Csillag 1865ben született. Az ingatlant már apja is művelte, akkor 500-600 holdat tett ki. Soma az 1890-es évek elején vette át a gazdaságot. Községi képviselő volt. Nejét Fried Rózának hívták. Szintén ebben az időszakban bérelte itt a Mikszáth család 250 kh-as birtokát Fischer Nándor, akit a gazdacímtár szintén idevalósiként említ. Holocaust-áldozatot nem azonosíthattunk a településről. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 984.; Gazdacímtár 180.; 1870. népsz.; Vallási adatok 19,; 1941. népsz. Hugyag A településen 1848-ban egyetlen zsidó családot találtak az összeírok. Baumgarten Ignác 1811-ben látta meg a napvilágot, Balassagyarmaton. Nejével és két gyermekével szülővárosából érkeztek a közeli községbe, mintegy négy-öt évvel azelőtt. Harmadik gyermeke már itt született. A család boltot vezetett a faluban. A század második felében az izraeliták száma harminc fölé emelkedett, azonban 1900-ban már 543