Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Taub család

1.5.7. Julianna 1902-ben látta meg a napvilágot. 1936-ban ment férjhez Steiner Frigyeshez, aki Poroszlón született, 1903-ban, Márton és Jungreisz Rozália gyermekeként. Frigyes kereskedő volt, az utolsó munkával töltött évben - elmondása szerint - fióküzletéből 6000 pengő jövedelme volt. Saját tulajdonú házzal nem rendelkezett, vagyonukat egy-egy ebédlő- és konyhaberendezés, varrógép, kerékpár és egy ló jelentette. Lányuk, 1.5. 7.1. Márta, 1937-ben jött a világra. Júlia és kislánya nem élték túl a deportálást. Frigyes azonban 1945-ben visszaérkezett. A községi jegyző ezt írta róla az év végén: „Feleségéről és gyermekéről nincs híre a deportálás óta. Szatócsüzletét kis tőkével már meg is kezdte." Az élet újrakezdése azonban nem volt zökkenők nélküli. 1945. augusztus 17-én Frigyes elkeseredett levélben panaszolja a községi elöljáróság felé, hogy az általa kért iratokat nem kapta kézhez. Többek között a következőket írja: „9 év óta egyedüli vezetője voltam Schweitzer Sámuel Il-es számú fióküzletének. A nyilas, fasiszta éra elhurcolt, sanyargatott, kirabolt, megfosztott családomtól, tönkretette egészségemet. Érthetetlen, hogy amikor a sorsüldözöttek fájó sebeit gyógyítani és megsegíteni állami célkitűzés, miért kell nekem tönkretett életem mellé azt éreznem, hogy amikor régi foglalkozásomban és munkámban kívánok pihenést és megnyugvást találni, miért kell éreznem, hogy még most is elgáncsolni akarnak." A hatástalan levél után Frigyes a járási főjegyzőhöz fordult segítségért, aki hivatali úton felülvizsgálatra és jelentéstételre szólította fel a község vezetőit, akik így végül is kénytelenek voltak kiadni a kért községi bizonyítványt. (Az ügy bizonyára arra utal, hogy itt lakása ellenére Frigyest hivatalosan nem berceliként tartották számon. Az elöljárók bizonyára ezért tagadták meg először az iparűzés megkezdéséhez szükséges illetőségi bizonyítvány kiadását.) I. 5. 8. Lipót 1904-ben született. Testvérének, Mórnak a sógornőjét (vö. I. 5. 4.), Hirschfeld Alizt vette feleségül, aki nővéréhez hasonlóan Vácon látta meg a napvilágot, a YVA adatai szerint 1913ban (a balassagyarmati temetőben található Ganslemléktábla 1914-et említ). Lányuk, 1.5.8.1. Veronika, az anyakönyv alapján 1940ben jött a világra (a YVA és az emléktábla ettől eltérő adatot közöl, a két forrás szerint 1942-ben született). Nem találtuk meg azonban egyetlen ismert testvére, I. 5. 8. 2. Miklós anyakönyvi bejegyzését, az ő emlékét csak az emléktábla és a YVA adatai őrizték meg (vélhetően tévesen, ugyanis a feltüntetett 1940-es évben a nővére született). Az 1945-ös jegyzői jelentés szerint a családot Bérceiről hurcolták el, hátramaradó tulajdonuk mindössze egy lakás vagy lakrész berendezéséből állt. Mindannyian a vészkorszak áldozatai lettek. 1.5.9.1906-ban született meg Sámuel és Róza kilencedik ismert gyermeke, Johanna, aki azonban a következő évben meghalt. I. 5.10. Az utolsó gyermek, Márton, 1908-ban született, további sorsáról nincs adatunk. Feltételezésünk szerint a Schweitzer család rokonsági körébe tartozhatott Binét Margit, aki Zsigmond és Schweitzer Ilona gyermekeként jött a világra, 1898-ban. 1944-ben Bérceiről hurcolták el, az utólagos anyakönyvezése is itt történt meg. Auschwitzban halt meg. 1.6. Schweitzer Lipót és Schneér Rozália 6. gyermeke, László, 1867-ben Becskén született. Magántanulmányait azonban - adataink szerint - már Bérceién, Háber Salamon magántanítónál végezte. I. 7. Leni 1869-ben született. Ő 1873-ban - már Bérceién - halt meg. Öccse, 1.8. Jakab, Becskén, 1870-ben látta meg a napvilágot, és egyéves korában, 1871-ben hunyt el - az anyakönyv szerint - Bérceién. TAUB CSALÁD I. Taub József és családja az 1920-as évek második felében érkezett Bérceire, ahol hitközségi metszőként, azaz sakterként, illetőleg kántorként tevékenykedett. József 1904-ben született a Nógrád megyei Kallón, Eszter és Mór gyermekeként. Apja, aki szintén sakter volt a kallói hitközségnél, 1868-ban Máramaroson látta meg a napvilágot. (Mózes megélte a vészkorszakot, Auschwitzban pusztították el.) József feleségét Guttmann Máriának hívták. A YVA egyik adatközlője szerint ő négy évvel idősebb volt férjénél. Egy másik adatlap viszont azt állítja, hogy 1909-ben, Bérceién született. Ez utóbbinak ellentmond, hogy ennek az anyakönyvben nincs nyoma. 467