Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Weisz család

József és Mária gyermekeinek születési helyei, amelyeket az iskolai anyakönyvekből ismerünk, árulkodnak a család sorsáról. 1.1. Tibor, 1927-ben, még a távoli Püspökladány­ban látta meg a napvilágot. 1.2. Ernő 1928-ban már közelebb, a nógrádi Lő­rinciben jött a világra. 1.3. Elvirát az iskolai anyakönyv berceli születé­sűnek mondja, ugyanakkor az állami anyakönyv­ben nem találtunk erre vonatkozó bejegyzést. A család nem rendelkezett nagyobb ingatlan va­gyonnal. Elhagyott javukként egy hálószoba, egy nappali és egy konyha berendezését, valamint egy varrógépet írtak össze. A Taub család minden tag­ja a holocaust áldozata lett. WEISZ CSALÁD I. A rendelkezésre álló adatok alapján nem tudjuk felrajzolni a berceli Weisz család 19. századi csa­ládfáját, csupán feltételezzük, hogy az Weisz Mór és felesége, Klein Száli leszármazottait tartalmaz­za. A házasfelek közül csupán a feleség halálozá­si bejegyzése áll rendelkezésünkre. Száli 1916-ban hunyt el Bérceién, 96 éves korában, tehát az 1820­as években született. Bizonyára több gyermekük is volt, azonban közülük csak kettőt ismerünk. I. 1. Éva nevét halotti bejegyzése őrizte meg. 1925-ben hunyt el Bérceién, 75 éves korában, tehát 1850 körül látta meg a napvilágot. Férjét Weisz Ja­kabnak hívták, adatok híján róla mást nem is tu­dunk. Éva és Jakab Bérceién született gyermekei (az anyakönyvek hiányai miatt a felsorolás ez eset­ben sem teljes): 1.1.1.1872-ben egy gyermekük halva jött a vi­lágra. 1.1. Z Móric 1873-ban született. 1875-ben hunyt el. 1.1.3. Éva 1876-ban látta meg a napvilágot, azon­ban további sorsát nem ismerjük. 1.1.4. Sámuel (Sándor) 1878 táján született. Fel­nőve a szatócsszakmát választotta. Házasságának helyét és időpontját nem ismerjük, de az 1907-es dátumra abból következtetünk, hogy feleségével, Offmann Bertával, ekkor vettek telket a faluban. Berta valamivel fiatalabb volt férjénél, 1880 táján született, Offmann Éliás és Ádám Sarolta gyerme­keként. 1943. június 19-én hunyt el. Sámuel még ugyanabban az évben, november 16-án követte őt a sírba. Egyetlen gyermeküket ismerjük: 1.1.4.1. Anna Amanda 1905-ben született. 1925­ben ment férjhez egy balassagyarmati marhakeres­kedőhöz, Szegedin Arnoldhoz, aki 1899-ben, Izi­dor és Szegedin Cicella fiaként látta meg a napvi­lágot. Négy gyermekük születéséről van adatunk: 1.1.4.1.1. egy pár napos korában meghalt leány 1927-ben, 1.1.4.1. 2. Éva 1928-ban, 1.1.4.1. 3. Erzsébet 1930-ban, végül 1.1.4.1.4. egy szintén néhány napos korában meghalt fiú 1941-ben jött a világra. A család jómódban élhetett, legalábbis erre vall elhagyott javaik 1945-ös összeírása. Elhurcolásuk­kor két, összesen 8 helyiségből és egy üzletből ál­ló házat hagytak hátra a teljes bútorzattal, továb­bá 14 kh földet, egy lovas kocsit, egy pár szánt, két ekét, szecskavágót, répavágót, két lovat és két fe­jőstehenet. Az elhurcolt négy családtag közül csak a család­fő jött vissza, a többiek elpusztultak. Arnold 1945. május 18-án lépett a trianoni Magyarország föld­jére. Későbbi sorsát nem ismerjük. Anna Amandának talán volt egy testvére, Hen­rik, aki csányi lakosként tűnik fel egy ajándékozá­si ügyletben. I. 1. 5. Weisz Jakab és Éva ötödik gyermeke a Dávid nevet kapta. 1880/85 táján született. 1918­ban géptulajdonosként került fel a választói név­jegyzékre. Halálakor, 1939-ben, „földmíves" volt a foglalkozása. Tudjuk még róla, hogy az 1920-as években jelentős, közel 100 kh-as birtokot vásárolt. Házasságának időpontját nem ismerjük. Ezt ta­lán első, 1910-ben megejtett házvásárlása jelzi. Fe­lesége Schönfeld Júlia volt, aki 1884-ben jött a vi­lágra, de több adatunk nincs róla. Gyermekeik nem születtek. Júlia önálló háztartásban élt, amikor 1944-ben ne­ki is gettóba kellett vonulnia. A deportálást nem él­te túl. 1.1.6. Jakab és Éva utolsó ismert gyermeke 1883­ban látta meg a napvilágot, és a Regina nevet kap­ta. 1904-ben házasodott össze Mükler (Müller?) Mór baromfikereskedővel, aki berceli lakos yolt, de Gyöngyösön született 1881-ben, Samu és Stern Rozália gyermekeként. Sorsukról nincs több ada­tunk, bizonyára máshol választottak lakóhelyet maguknak. 468

Next

/
Thumbnails
Contents