Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Schweitzer család

I. 5.2.1. Ferenc Fülöp azonban nem élték túl a borzalmakat. Eletétüket vesztették, valószínűleg még az Auschwitzba érkezés napján. A háborús években (talán azt megelőzően is) Árminékkal élt együtt az anyós, dr. Gyárfás Ferencné (született Grünbaum Rózsa). Legalábbis a háború után Bérceién történt meg az ő utólagos anyakönyvezése is. (Ugyanakkor nevét a salgótarjáni mártíremlékművön a kallói áldozatok között találjuk. Mivel a kallói jegyző 1945-ös jelentése is odavalósiként említi, egyértelmű, hogy a közeli településről költözött át lányáékhoz.) Rózsa apját Ignácnak, anyját Schwartz Jozefinnek hívták. Ő is Auschwitzban halt meg, 58 éves korában. (Nem tudjuk, hogy köze van-e Blumenthál Dávid feleségéhez, Grünbaum Máriához. Vö. Blumenthál IV. 1) I. 5. 3. Ida 1893-ban született (az iskolai anyakönyv szerint 1890-ben). Az Ordaspusztán működő elemi iskolába járt, mint magántanuló. 1914ben ment nőül egy huszonhét éves, mezőladányi terménykereskedőhöz, Goldstein Miksához, Mór és Goldstein Mária fiához. Elhagyott javaik összeírása arra utal, hogy a család (Klára lányuk kivételével) Bérceién telepedett meg. Miksa gabonakereskedéssel foglalkozott. Mindhárom gyermekük itt járta ki az elemi iskolát. A Balassagyarmati járás főszolgabírója 1942-ben, ismeretlen okból, megvonta Goldstein iparengedélyét, aki fellebbezett a döntés ellen. Az ügy kimeneteléről nincs adatunk. Az 1945-ös (1944-re vonatkozó) összeírás szerint tulajdonukban volt: egy ház hét helyiséggel, továbbá különféle berendezési tárgyak (egy iroda-, egy konyha-, két hálószoba- és egy ebédlőbútorzat), egy istálló, valamint a terménykereskedés felszerelése. Az iskolai anyakönyvek szerint előbb a Tabánban, majd a Piactéren laktak. A deportálást csak a férj élte túl, ő 1945-ben viszszatért és a jegyzői iratokban már mint budapesti lakos jelenik meg. Schweitzer Ida Auschwitzban halt meg. I. 5. 3.1. Túlélte a deportálást és szintén Budapestre tért vissza legnagyobb fiuk is. László 1916ban jött a világra. Feltételezzük, hogy Bérceién élt 1944-ben, ismereteink szerint még nőtlen fiatalemberként. I. 5. 3. 2. Az 1921-ben született Klára már a háború alatt, 1942-ben ment férjhez a harmincnégy éves Wetzler József dunaszerdahelyi kereskedőhöz, Bernát és Kopstein Regina gyermekéhez. A YVA adatai szerint a család Dunaszerdahelyre költözött. József, Klára és kétéves kislányuk, 1.5.3.2.1. Zsuzsika Auschwitzban haltak meg. 1.5.3.3. A legkisebb gyermek, Zoltán, 1926-ban látta meg a napvilágot. Szintén Auschwitzban gyilkolták meg. 1.5.4. Mór (Móric) 1897-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, majd segédként dolgozott. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. A bronz vitézségi érmet, a vaskeresztet, illetve a Károly Csapatkeresztet kapta meg. Hirschfeld Irént (Gizellát?) vette feleségül, aki Vácon látta meg a napvilágot - a YVA adatai szerint - 1910-ben, Ruven és Sára gyermekeként. (Talán a váci Hirschfeld Lázárról és feleségéről, Tauber Sáráról van szó. Sára Boldogasszonyon született. Innen származott Blumenthál Benő felesége, Deutsch Ida is. Vö. Blumenthál III. 1.3. Valószínűbb azonban, hogy Irén Hirschfeld Jenő balassagyarmati vaskereskedő lánya volt.) Adataink szerint 1935-ben Balassagyarmatra költöztek, és „Hirschfeld Jenő utódai" néven nyitottak vas- és szerszámkereskedést Hirschfeld Lipóttal - talán Irén testvérével - közösen. (Hirschfeld Jenő, aki Vácon, 1871-ben született, 1898-ban kapott a városban vaskereskedésre engedélyt, vállalkozását 1938. január l-jével adta át utódainak, és egyben kilépett a cégből.) Mór, Irén és két gyermekük, a 11 éves I. 5.4.1. Márta és a 9 éves I. 5.4.2. Éva a holocaust áldozatai lettek. I. 5. 5. Jozef in 1899-ben jött a világra. Blumenthál Henrik felesége lett (vö. Blumenthál IV. 1. 4. 4). Auschwitzban halt meg. I. 5. 6. Lajos 1900-ban látta meg a napvilágot. Schwarcz Ilonkát vette feleségül, akitől 1934-ben I. 5.6.1. Magda nevű gyermekük született. Ilonka apját Hermannak, anyját Júlia Máriának hívták. A YVA adatai szerint Apcon, 1914-ben született. A kis család Bérceién élt, bár Lajos nevén nem találtunk ingatlantulajdont. 1945-ben elhagyott javukként az alábbi tételeket írták össze: két konyha, egy hálószoba, egy ebédlő, egy nappali és egy fürdőszoba berendezése, illetőleg két traktor és egy cséplőgép. Ez gazdálkodásra utal, ám életmódjukról nincs adatunk. Mindhárman áldozatokká váltak. 466