Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Izsák Ernő - – Jakubovits család

Budapesten, 1916-ban látta meg a napvilágot, Salamon és Grünfeld Etelka gyermekeként. Háztulajdonuk nem volt, de külön lakrészben vagy bérletben éltek, mivel 1945-ben egy hálószoba, egy ebédlő, egy konyha és egy fürdőszoba berendezését írták össze Ervin elhagyott javaként. Egyetlen gyermekük, 1.1.1. Róbert 1942-ben, Budapesten jött a világra. Létéről csupán Yitzkhak Gal YVA adatközléséből értesülünk. Gal - a születési hely ellenére - a családot egyértelműen bercelinek tartotta. Nincs okunk kétségbe vonni döntése helyességét. A családból egyedül Ervin érkezett vissza a háború után, felesége és fia meghaltak. Ervin 1945 végén már Budapesten lakott. Hamarosan ő is meghalhatott, mert apja révén szerzett vagyonát 1950-ben Heksch Zita budapesti lakos örökölte. IZSÁK ERNŐ Izsák Ernőről csupán egy 1944-es ipartestületi jelentésből van információnk. Eszerint 1944-ben Bérceién volt sütőipara. JAKUBOVITS CSALÁD I. Jakubovits Bernát a legjelentősebb berceli zsidó családba házasodva települt meg a községben. 1879-ben született az Ung vármegyei Egresháton, Zisa és Feldmann Betti gyermekeként. (Feldmannok régebben éltek Bérceién is. Vö. Feldmann és Blumenthál IV. 1. 10.) Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. 1902-ben került a Nógrád megyei településre, mint Berczely Jenő 700 kh-as birtokának bérlője. 1904-ben vette feleségül Blumenthál Dávid „alsó" (vö. Blumenthál IV. 1.) és Grünbaum Mária gyermekét, az 1882-ben született Blumenthál Szálit (vö. Blumenthál IV. 1. 14.). Esküvőjüket szomorú napokban kötötték, hiszen Száli édesapja - mint azt a halotti anyakönyv tanúsítja -, Dávid, alig négy hónapja halt meg. Nem tudjuk, hogy az ifjú pár jövőjét mennyiben befolyásolta az, hogy a Dávid lakásául szolgáló 245. számú házhoz - legalábbis az 1867-es kataszteri iratok szerint - egy malom is tartozott, mindenesetre Bernát 1919-ben maga is áttért a malomiparra. Már 1917-ben megvette a 107. számú házat, majd rá két évre 30 kh-as birtokot vásárolt hozzá. Talán ehhez a beruházáshoz, talán egy másik, a községben működött malomhoz kötődve új, korszerű gőzmalmot építtetett a község szélén, melyhez a tőkét helybeli rokonaival közösen adták össze. Érdemes megemlékezni a vállalkozásnak helyet adó telekről. A 445. helyrajzi számú „Erdőre véggel" nevű dűlőben lévő szántóföld a falu szélén feküdt. Eredetileg Blumenthál József (vö. Blumenthál III.) és felesége tulajdonát képezte. Haláluk után örököseikre szállt: fiukra, Mórra, lányaikra, Gansl Izraelné Herminre és Hirschfeld Mórné Linára. Utóbbi részét 1905-ben kiskorú gyermekei örökölték. 1912-ben azután Gansl Izrael (vö. Gansl I.) Mór és a Hirschfeld árvák részét megvásárolta, így a terület egy kézbe került. 1927-ben a földet két részre osztották, és ebből a 445/a helyrajzi számú, 1 kh 1494 négyszögöles terület három tulajdonoshoz került: fele arányban Jakubovits Bernát, egynegyedét Gansl Mór (Izrael fia) és szintén negyedét Mühlrad Mór (vö. Mühlrad 1.2.1.) vette meg. Utóbbi részét Jakubovits 1928-ban megvásárolta, így a telken épített új malom a Jakubovits- Gansl néven vált ismertté. A két végleges tulajdonos közeli rokonságban állt egymással: Gansl Mór anyja Blumenthál József, Jakubovits felesége pedig Blumenthál Dávid lánya volt. A malomba korszerű - és meglehetősen drága berendezéseket vásároltak, melyek lényegében még ma is üzemelnek. Bernát a környező falvak gabonatermelésére és lisztszükségletére építette vállalkozását, de bizonyára szerepe volt abban is, hogy több gabona- és terménykereskedő is ebben az időben települt meg a faluban (vö. Heksch család L). A vállalkozás öt alkalmazottnak nyújtott folyamatos foglalkoztatást. Bernát, vállalkozása révén, a község egyik leggazdagabb polgára lett, tagja volt a hitközség elöljáróságának is. Elhagyott javait 1945-ben a következőképp írták össze: egy ház, benne egy konyhabútor, két hálószoba berendezése, egy ebédlőgarnitúra és egy szalon bútorzata, kisebb földterületek, varrógép, a berceli malom 35%-a és a nógrádkövesdi malom háromnyolcad része. A községi jegyző szerint 1944-ben másodmagával együtt hurcolták el, tehát gyermekei már külön háztartásban éltek. Bernát és Száli Auschwitzban vesztette életét. Gyermekeik: 453