Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Jungreisz család

1.1. Berta 1905-ben született. 1925-ben ment férjhez Weisz Sándor vegyeskereskedőhöz, aki Mezőkovácsházán született 1900-ban, de ekkor már Magyarbánhegyesen lakott. Apját Bernátnak, édesanyját Markovits Rozáliának hívták. Házasságukból két gyermek született Bérceién: 1.1.1. Lajos 1926-ban és 1.1. 2. Emil 1930-ban. Sorsukat a továbbiakban nem tudjuk követni, bizonyára még a háború előtt elköltöztek a faluból. 1.2. Dávid 1906-ban született. Házasságának időpontját és helyét nem ismerjük. A YVA adatai szerint 1942-ben munkaszolgálatosként vesztette életét. A jegyzői jelentés szerint özvegyét egyedül hurcolták el, tehát már külön háztartásban éltek. Brack Janka elhagyott javaként egy hálószoba, egy konyha és egy ebédlő berendezését, egy varrógépet és a berceli malom 20%-os tulajdonrészét írták össze. Ez arra vall, hogy a deportálás időszakában még Bérceién tartózkodott. Miután visszatért a deportálásból, vélhetően szülőhelyére vagy valamely rokonához költözött, mert 1945 végén már Jászkarajenőn élt. I. 3. Dezső 1907-ben látta meg a napvilágot. A YVA adatai szerint 1942-ben a keleti fronton vesztette életét. A háború alatt már valószínűleg nem volt berceli lakos. 1.4. Mór 1908-ban született. A YVA adatai szerint Müller Gizellával házasodott, aki Izidor és Teigenbaum Hermina gyermeke volt, és 1910-ben jött a világra. Mór elhagyott javaként 1945-ben egy hálószobából, ebédlőből, fürdőszobából, konyhából és előszobából álló lakrész berendezését, egy varrógépet és a berceli malom 20%-ának tulajdonjogát írták össze. Mórt másodmagával, tehát feleségével együtt deportálták. A férj sorsáról nincs adatunk, 1945 végéig még nem érkezett vissza. A feleség nem élte túl a deportálást. Gyermekük nem volt. I. 5. Egy utónevet az anyakönyvi bejegyzéskor még nem kapott leány 1910-ben született, és még ugyanabban az évben meghalt. 1.6. Margit 1911-ben látta meg a napvilágot, és szintén még csecsemőkorában meghalt. I. 7. Franciska 1913-ban jött a világra. 1934-ben vette őt nőül Breuer József tiszafüredi kereskedő, aki 1904-ben Ferenc és Schwartz Berta gyermekeként született. Sorsukról nincs egyéb adatunk, bizonyára más helységben telepedtek meg. Amennyiben Tiszafüredre költöztek vissza, akkor József azonos lehet azzal a személlyel, aki a YVA adatbázisában is szerepel mint a holocaust áldozata. Franciska nyomát nem sikerült felkutatnunk. (Tiszafüreden lakott egyébként a csecsei származású Altmann Tibor is.) JUNGREISZ CSALÁD I. Jungreisz Jakab felmenői között több ismert rabbit találunk. Amikor 1912-ben a berceli hitközség új lelkészt keresett, rá esett a választás. Azt megelőzően Jakab Fábiánházán működött. Bérceire érkezése után már az első évben jesivát és TalmudTóra iskolát létesített. A rabbi tisztét a deportálásig viselte, a legsúlyosabb napokban is a közösség lelki vezetője maradt. 1879-ben született, Mór és Lőwy Fanni gyermekeként. Amikor 1945-ben felmérték elhagyott javait, egy 3 szoba-konyhás házat - egy hálószoba, egy szalon, egy konyha és egy nappali szoba berendezésével -, egy varrógépet és műveltsége jeleként egy 2000 kötetes könyvtárat írtak össze volt tulajdonaként a jegyzőségen. Felesége, Jungreisz Piroska (Pepi) 1885-ben látta meg a napvilágot, apja Ignác, anyja Jungreisz Pepi voltak. 1.1. Első ismert gyermekük, Regina 1911-ben Kassán született. Esküvőjét 1932-ben tartotta Bérceién. A vőlegény Knöfler Sándor tinnyei rabbi volt, aki 1908-ban jött a világra Lipót és Engel Júlia gyermekeként. Adataikat, bár esetenként helytelenül, megtaláltuk a YVA-ban. 1944-ben Szirákon éltek, ahonnan deportálták őket. Auschwitzban vesztették életüket. I. 2. Mór már Bérceién született, 1912-ben. A YVA szerint 1944-ben Hajdúnánáson élt. Ennek ellenére utólagos anyakönyvezése Bérceién történt meg, tehát - hozzátartozói szerint - itteni illetőségűnek számíthatott. Az anyakönyvben alrabbiként adják meg a foglalkozását. Nem élte túl a deportálást. 1.3. Ilona 1914-ben született, és egyéves korában hunyt el. 1.4. Dávid 1919-ben látta meg a napvilágot. Halálakor még tanuló volt, ami arra vall, hogy egyetemre járt vagy rabbinak tanult. Berceli illetőségű volt. A YVA adatai szerint a holocaust áldozata lett. 1.5. Ármin 1920-ban született, és kétesztendős korában meghalt. 454