Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág

hunyt. Ekkor Simon (a házasságkötéskor Samu­ként anyakönyvezték) első felesége egyik rokonát vette nőül, Lőwy Malvint, Lipót és Krausz Johan­na gyermekét, aki Galgócon született, 1875-ben. Simon 1931. március 31-én hunyt el, Bérceién. Örökösei neje és gyermekei voltak. Özvegyét 1944-ben deportálták, ahol - több gyer­mekéhez hasonlóan - életét vesztette. Mivel 1945­ben a községi jegyző összeírásában csupán egy nappali, egy háló- és konyhaberendezést találunk elhagyott javaként, feltételezzük, hogy elhurcolá­sakor valamelyik mostohagyermekénél lakott. Si­monnak és Malvinnak nem születtek gyermekei. Blumenthál Simon és Lőwy Netti leszármazottai: IV1.4.1. A telekjegyzőkönyvek Simon örökö­seként tüntetik fel József nevű gyermekét. Felte­vésünk szerint ő azonos azzal a személlyel, aki Pro­tovin Borbálát vette el, és akit 1944-ben mátrano­váki lakosként hurcoltak el. Egyikük sem tért visz­sza a deportálásból, a mátranováki halálozási anya­könyv a családfő, felesége és Éva lányuk adatait tar­talmazza. IV. 1. 4. 2. Soma (Sámuel) 1894-ben született Becskén. Ez arra vall, hogy szülei - életük egy ré­szében - itt éltek. 1923-ban azonban Soma már Bér­ceién lakott, ekkor vette nőül Gansl Izrael és Blu­menthál Hermin (vő. III. 2.) lányát, az 1900-ban szü­letett Gansl Saroltát. Soma ekkor terménykeres­kedő volt. Gyermekei iskolai anyakönyvezésekor, 1832-ben gazdálkodóként, 1835-ben ismét keres­kedőként tüntették fel. A piactéren laktak. Soma egy héttagú család fejeként élte át a vész­korszak első éveit. Az 1945-ös összeírás szerint a szülői ház egyhatod részének volt a tulajdonosa, bútorzatként egy hálószoba-berendezést írtak ösz­sze elhagyott javaként, ami arra vall, hogy család­jával egy lakrészben éltek. Kereskedése mellett megélhetését biztosította annak a 42 kh-as birtok­nak a hatoda is, melyet szüleitől örökölt, illetőleg az összeírásban tejfeldolgozásra szolgáló felszere­lés is szerepelt. Soma 1945 végén már visszatért Bérceire. Fele­sége azonban - a YVA adatai szerint - a holocaust áldozata lett. Soma és Sarolta ismert gyermekei: IV. 1.4.2.1. Eszter 1924-ben született. A holoca­ust áldozata lett. A háború éveiben - a YVA adatai szerint - Bérceién vagy Miskolcon élt. IV. 1.4. 2. 2. Ignác 1926-ban született, 1945-ben visszatért Bérceire. Későbbi sorsát nem ismerjük. IV. 1. 4. 2. 3. Edit 1928-ban született. A holoca­ust áldozata lett. A háború éveiben - Eszterhez ha­sonlóan - Bérceién vagy Miskolcon élt. IV. 1.4.2.4. Lea 1930-ban született. A holocaust áldozata lett. A YVA adatai szerint elhurcolása előtt Bérceién élt. IV. 1.4.2.5. Margit 1935-ben született. Nővére­ihez hasonlóan a holocaust áldozata lett. Azt meg­előzően Bérceién élt. IV. 1. 4. 3. Simon és Netti harmadik gyermeke, Márton, 1895-ben született Galgagután. 1923-ban már Bérceién élt és önálló vaskereskedése volt, ugyanakkor gazdálkodott, sőt gabonafelvásárlás­sal is foglalkozott. Ekkor vette nőül a berceli Lőwy Miksa és Rosenfeld Ida lányát, Lőwy Margitot, aki helyben, 1900-ban látta meg a napvilágot. (Már­ton és Margit unokatestvérek voltak, hiszen Már­ton anyja is a Felvidékről, a galgóci Lőwy család­ból származott.) Márton nem élte túl a deportálást, a YVA adatai szerint 1945. április 28-án hunyt el. Felesége, Man­ci, szintén áldozat lett, akárcsak három gyermekük: IV. 1.4.3.1. Ella (Gabriella), aki 1924-ben, IV. 1.4. 3.2. Klára, aki 1925-ben és IV. 1. 4. 3. 4. Magdolna, aki 1931-ben született Bérceién. IV. 1. 4. 3. 3. Márton és Margit egyetlen, utóne­vet nem kapott fia 1928-ban született és csecsemő­ként még ugyanabban az évben meghalt. IV. 1.4.4. Simon negyedik fia Henrik volt. 1897­ben született Galgagután, az 1930-as években ke­reskedőként szerepelt gyermekei iskolai anya­könyvében. 1928-ban házasodott, ekkor marhake­reskedőnek írták. A berceli születésű, akkor 29 éves Schweitzer Jozefint vette feleségül, aki Sá­muel és Stern Rozália gyermeke volt. 1945-ben összeírt elhagyott vagyona a követke­ző tételekből állt: egy ház és a hozzá tartozó gaz­dasági épület egyhatod része; a ház berendezése: egy háló-, egy ebédlő- és egy konyhabútor; 42 kh földbirtok egyhatod része, szőlőfeldolgozó gépek és felszerelések, egy tehén. Mindez, mint a Blu­menthálok többségénél, kétlaki életmódra utal, melyben a kereskedés dominanciája mellett szere­pet kap a mezőgazdálkodás is. A deportálás előtt családja öt főből állt, magát, feleségét és három kiskorú gyermekét számolva. 440

Next

/
Thumbnails
Contents