Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág

hunyt. Ekkor Simon (a házasságkötéskor Samuként anyakönyvezték) első felesége egyik rokonát vette nőül, Lőwy Malvint, Lipót és Krausz Johanna gyermekét, aki Galgócon született, 1875-ben. Simon 1931. március 31-én hunyt el, Bérceién. Örökösei neje és gyermekei voltak. Özvegyét 1944-ben deportálták, ahol - több gyermekéhez hasonlóan - életét vesztette. Mivel 1945ben a községi jegyző összeírásában csupán egy nappali, egy háló- és konyhaberendezést találunk elhagyott javaként, feltételezzük, hogy elhurcolásakor valamelyik mostohagyermekénél lakott. Simonnak és Malvinnak nem születtek gyermekei. Blumenthál Simon és Lőwy Netti leszármazottai: IV1.4.1. A telekjegyzőkönyvek Simon örököseként tüntetik fel József nevű gyermekét. Feltevésünk szerint ő azonos azzal a személlyel, aki Protovin Borbálát vette el, és akit 1944-ben mátranováki lakosként hurcoltak el. Egyikük sem tért viszsza a deportálásból, a mátranováki halálozási anyakönyv a családfő, felesége és Éva lányuk adatait tartalmazza. IV. 1. 4. 2. Soma (Sámuel) 1894-ben született Becskén. Ez arra vall, hogy szülei - életük egy részében - itt éltek. 1923-ban azonban Soma már Bérceién lakott, ekkor vette nőül Gansl Izrael és Blumenthál Hermin (vő. III. 2.) lányát, az 1900-ban született Gansl Saroltát. Soma ekkor terménykereskedő volt. Gyermekei iskolai anyakönyvezésekor, 1832-ben gazdálkodóként, 1835-ben ismét kereskedőként tüntették fel. A piactéren laktak. Soma egy héttagú család fejeként élte át a vészkorszak első éveit. Az 1945-ös összeírás szerint a szülői ház egyhatod részének volt a tulajdonosa, bútorzatként egy hálószoba-berendezést írtak öszsze elhagyott javaként, ami arra vall, hogy családjával egy lakrészben éltek. Kereskedése mellett megélhetését biztosította annak a 42 kh-as birtoknak a hatoda is, melyet szüleitől örökölt, illetőleg az összeírásban tejfeldolgozásra szolgáló felszerelés is szerepelt. Soma 1945 végén már visszatért Bérceire. Felesége azonban - a YVA adatai szerint - a holocaust áldozata lett. Soma és Sarolta ismert gyermekei: IV. 1.4.2.1. Eszter 1924-ben született. A holocaust áldozata lett. A háború éveiben - a YVA adatai szerint - Bérceién vagy Miskolcon élt. IV. 1.4. 2. 2. Ignác 1926-ban született, 1945-ben visszatért Bérceire. Későbbi sorsát nem ismerjük. IV. 1. 4. 2. 3. Edit 1928-ban született. A holocaust áldozata lett. A háború éveiben - Eszterhez hasonlóan - Bérceién vagy Miskolcon élt. IV. 1.4.2.4. Lea 1930-ban született. A holocaust áldozata lett. A YVA adatai szerint elhurcolása előtt Bérceién élt. IV. 1.4.2.5. Margit 1935-ben született. Nővéreihez hasonlóan a holocaust áldozata lett. Azt megelőzően Bérceién élt. IV. 1. 4. 3. Simon és Netti harmadik gyermeke, Márton, 1895-ben született Galgagután. 1923-ban már Bérceién élt és önálló vaskereskedése volt, ugyanakkor gazdálkodott, sőt gabonafelvásárlással is foglalkozott. Ekkor vette nőül a berceli Lőwy Miksa és Rosenfeld Ida lányát, Lőwy Margitot, aki helyben, 1900-ban látta meg a napvilágot. (Márton és Margit unokatestvérek voltak, hiszen Márton anyja is a Felvidékről, a galgóci Lőwy családból származott.) Márton nem élte túl a deportálást, a YVA adatai szerint 1945. április 28-án hunyt el. Felesége, Manci, szintén áldozat lett, akárcsak három gyermekük: IV. 1.4.3.1. Ella (Gabriella), aki 1924-ben, IV. 1.4. 3.2. Klára, aki 1925-ben és IV. 1. 4. 3. 4. Magdolna, aki 1931-ben született Bérceién. IV. 1. 4. 3. 3. Márton és Margit egyetlen, utónevet nem kapott fia 1928-ban született és csecsemőként még ugyanabban az évben meghalt. IV. 1.4.4. Simon negyedik fia Henrik volt. 1897ben született Galgagután, az 1930-as években kereskedőként szerepelt gyermekei iskolai anyakönyvében. 1928-ban házasodott, ekkor marhakereskedőnek írták. A berceli születésű, akkor 29 éves Schweitzer Jozefint vette feleségül, aki Sámuel és Stern Rozália gyermeke volt. 1945-ben összeírt elhagyott vagyona a következő tételekből állt: egy ház és a hozzá tartozó gazdasági épület egyhatod része; a ház berendezése: egy háló-, egy ebédlő- és egy konyhabútor; 42 kh földbirtok egyhatod része, szőlőfeldolgozó gépek és felszerelések, egy tehén. Mindez, mint a Blumenthálok többségénél, kétlaki életmódra utal, melyben a kereskedés dominanciája mellett szerepet kap a mezőgazdálkodás is. A deportálás előtt családja öt főből állt, magát, feleségét és három kiskorú gyermekét számolva. 440