Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – A berceli ág

Közülük senki sem tért vissza. Henrik a YVA ada­tai szerint munkaszolgálatosként, 1943. január 15­én halt meg, bizonyára az orosz hadszíntéren. Csa­ládja többi tagját deportálták. Henrik és Jozefin Auschwitzban meggyilkolt gyermekei: IV. 1.4.4.1. László (sz. Bércei, 1929), IV. 1.4. 4. 2. Éva (sz. Bércei, 1932), IV. 1.4.4. 3. Ágnes (sz. Bércei, 1936). IV. 1. 4. 5. Henrik nagyobbik húga, Franciska, Nógrádkövesden született, 1898-ban. 1923-ban berceli lakosként kötött házasságot a vele egyidős Gansl Áronnal, Izrael és Blumenthál Hermin (vö. Blumenthál III. 2.) fiával. Franciska, több gyermeké­vel együtt a holocaust áldozata lett, családja sorsát részletesebben a Gansl családnál tárgyaljuk. (Lásd a Gansl családnál!) IV. 1.4.6. Simon legkisebb lánya, Piroska, 1900­ban született Nógrádkövesden. 1926-ban házaso­dott Fried Ernő hajdúnánási gabonakereskedővel, aki 1899-ben látta meg a napvilágot Izrael és Glück­lich Betti gyermekeként. Egybekelésük után egy ideig még Bérceién éltek, két gyermekük, IV. 1.4. 6.1. Izidor 1929-ben és IV. 1.4.6.2. Edit 1936-ban még itt született, azon­ban a háború alatt a család már - ismereteink sze­rint - Hajdúnánáson élt. Piroska és Ernő sorsáról nincs tudomásunk, talán túlélték a háborút. Két, általunk ismert gyermekük gettóba került és vélhe­tően - de korántsem bizonyosan - a holocaust ál­dozata lett. Lehet, hogy Simonnak és Lőwy Nettinek volt egy Mór (Moshe) nevű fia is, aki Lőrincibe nősült, Bá­rok Fridát véve nőül, és - a YVA adatlapja szerint - Auschwitzban halt meg. IV. 1. 5. Dávid és Grünbaum Mária 1867-ben született gyermekét Cicelának írták az anyakönyv­ben, később azonban Gizellaként szerepelt a do­kumentumokban. 1888-ban vette őt feleségül Kisz­ner Izsák marhakereskedő Felsőpetényből, akinek apját Mártonnak, az anyját pedig Blumenthál Pe­pinek hívták. Nyilván egy régebbi, petényi rokon­ság megerősítéséről volt szó. (Velük kapcsolatban lásd még a Gansl családnál elmondottakat!) IV. 1.6. A hatodik gyermek már halva született, 1869-ben. IV. 1. 7. A hetedik, Márta, viszont életben ma­radt. 1870-ben látta meg a napvilágot, azonban to­vábbi sorsát nem ismerjük. rV. 1.8. Etti 1872-ben született és még ugyanab­ban az évben meghalt. rV. 1.9. Zsuzsanna 1873-ban született. 1897-ben vette őt nőül Bárok Miksa (Márkus) homoktere­nyei földbérlő, Sándor és Grünbaum Zsuzsanna fia. (A két örömanya névazonossága talán szoros rokonsági kötelékre utal - vö. IV. 1. 4.) Zsuzsanna további sorsáról nincs ismeretünk. rV. 1.10. Dávid és Mária tizedik gyermeke 1876­ban született. Az anyakönyvbe a Sendel utónév került beírásra, azonban őt a későbbi dokumentu­mokban szereplő Áronnal azonosítjuk. Áron sze­repel az 1914 és 1918-as választói névjegyzékben is. Az 1890-es évek végén vehette felségül Gelber Reginát, aki talán galgagutai volt, mivel első két gyermeke születésekor a család itt élt. Regina azon­ban 1901-ben meghalhatott, mert Áron következő évben született gyermekének már új asszony, Feld­mann Johanna (Hani) volt az anyja. A kis család azután 1913/14-ben Galgagutára költözött, hogy innen 1914-ben - Áron apja, Dávid halála után ­visszatérjenek Bérceire. Vélhetően ekkor került a faluba Áron sógora, Feldmann József (sz. 1880) ga­bonakereskedő is (vö. Feldmann I.). Az 1909-es kataszteri összesítő szerint Áron tu­lajdonosa volt a 240. számú háznak, mely később unokaöccse, Blumenthál Soma tulajdonába került. Áron - gyermekeinek iskolai anyakönyve szerint - feles földbérlő volt. Neve 1925-ben szerepel utol­jára ilyen dokumentumban. Utolsó, általunk is­mert lánya, Jolán, ekkor járt a berceli elemi iskolá­ba. Ezt követően a család egyetlen tagjáról sincs adatunk, bizonyára mindannyian elköltöztek Bér­ceiről. Ismert gyermekeik: IV. 1.10.1. Áz anyakönyvezés idején nevet még nem kapott gyermek Galgagután született, a bejegyzés szerint 1898-ban. IV. 1.10. 2. Lipót, szintén Galgagután született, 1901-ben. rV. 1.10. 3. Margit 1902-ben, míg rV. 1.10.4. Dávid 1905-ben jött a világra Bérce­ién. A YVA adatai szerint utóbbi a háború idősza­kában munkaszolgálatosként halt meg, azonban a háború kezdetekor, valószínűleg, már nem Bér­ceién lakott. rV. 1.10. 5. Rozália 1906-ban, rV. 1.10. 6. Mór 1910-ben és 441

Next

/
Thumbnails
Contents