Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Foglalkozási kényszerek és kiutak

megélhetési formák kialakítása, illetőleg a leszármazottak „áthelyezése" ezekre a pályákra. 2. A kereskedő szakma. Az üzleti gyakorlatot elsajátítva, a kiépített beszerzési és egyéb kapcsolatrendszert átvéve a gyermekek apjuk szakmáját választják. Otthon vagy más kereskedésben járják ki a szakmai képzés éveit. Ezt követően többnyire önálló kereskedés nyitására törekszenek, házastársukat is (nők és férfiak egyaránt) a szakmán belül választják. 2. a Ennek egy leágazásaként értelmezhetjük a kereskedéssel összefüggő szakmák gyakorlását (pl. mészárszék tartása, pékmesterség). 3. Az értelmiségi, illetőleg egyházi állások továbbvitele. (A rabbi rabbinövendékhez adja feleségül a lányát, a kallói sakter fia Bérceire jön, és itt lesz rituális metsző.) Néhány esetleírás az 1944-es népességre vonatkozóan: (1. d típus) Blumenthál József már a 19. század második felében jelentős földbirtokkal rendelkezett, melyet fia, Mór is növelt. Ennek ellenére Mór változatos foglalkozás-megjelölésekkel található a forrásokban: kereskedőként, fakereskedőként, bérlőként. Tudjuk, hogy földbirtokait testvére (Gansl Ignácné) vásárolta meg tőle, ezt követően válhatott kereskedővé (is). Fia, Benő, hol gazdálkodóként, hol pedig hittanárként tűnik elénk. A foglalkozás és életmódváltás Mór unokáinál válik teljessé. Benőnek és Deutsch Idának 12 gyermeke született, ezek közül hat esetben ismerjük a család kereseti forrását. Lányai közül Gabriella egy hitoktatóhoz ment férjhez és elköltözött a faluból. Piroska varrónőként dolgozott - bizonyára otthon. A fiúk közül József már nős volt, máshonnan hozott feleséget, akivel kezdetben Palotáson éltek. Itt volt Józsefnek szatócskereskedése, ezt cserélte fel egy berceli üzletre. Jenő szintén kereskedőként működött a deportálás előtt, akárcsak öccse, Gyula. A legkisebb élő testvér, Miklós - a lágerből visszatérve - szintén azt tervezte, hogy kereskedelemmel foglalkozik majd. A Blumenthálok kettős foglalkozási kötődése a felsoroltakban tükröződik vissza: a gazdálkodás, illetőleg a kereskedelmi szak generációnként is válthatta egymást. A családon belül mindkét iránynak komoly hagyományai voltak. Blumenthál József földbirtokos volt, gazdálkodott. Ezt a vonalat lánya és annak férje, Gansl Ignác vitte tovább. Blumenthál Dávid gyermekei: (1. a-b típus) Dávid negyedik gyermeke, Blumenthál Simon, kettős kötődést örökölt apjától, aki részben gazdálkodással foglalkozott, de malomtulajdonos is volt. Simon birtoka 42 kh-ra rúgott, de valószínűleg már ő maga is vegyes foglalkozást űzhetett. Számos testvére közül Gizella egy felsőpetényi marhakereskedőhöz, Zsuzsanna egy homokterenyei földbérlőhöz ment feleségül. Mindkettőjük elköltözött Bérceiről. Áron nevű testvére földbérlőként gazdálkodott, az ő sógora pedig gabonakereskedő volt. Karolin férje szatócs volt, a házasságkötés után távoztak a faluból. Fáikról és Szerénről a továbbiakban még külön is szót ejtünk. Simon gyermekei közül Soma a földbirtokos (és rokon) Gansl családba nősült be, ő maga terménykereskedő volt. A harmadikként született Márton vaskereskedést nyitott, Henrik szintén mint kereskedő tűnik fel az 1930-as években, azonban az apjától örökölt 42 kh hatodrésze - miként testvéreit - őt is kétlaki életmódra kényszerítette. Simon legkisebb lánya, Piroska, megint csak egy gabonakereskedőhöz, a hajdúnánási Fried Ernőhöz ment férjhez, akivel rövid ideig Bérceién, majd ezt követően - feltételezésünk szerint - a férj szülőhelyén éltek. (2. típus) Blumenthál Dávid tizenharmadik gyermeke, Falk, az egyik legtekintélyesebb berceli zsidónak számított az 1930/40-es években. Foglalkozására nézve kocsmáros, illetőleg vegyeskereskedő volt. Idegenből hozott feleséget. Gyermekei többsége meghalt vagy házasságkötése után eltávozott a községből. Elsőszülött fia, Dávid, Galgagután lett kereskedő. Salamon Somlószőlősre költözött. Mihály nevű fia 27 évesen halt meg, mint kereskedősegéd. Jenő, elhurcolása előtt a közeli Felsőpetényben dolgozott, szintén kereskedősegédként. Jakab pedig, egészen deportálásáig, kereskedő volt. A kisebb gyermekek 1944-ig még nem kezdtek önálló életet, szüleikkel éltek egy háztartásban. 427