Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Foglalkozási kényszerek és kiutak

Dávid tizennegyedik gyermeke Szeréna volt, aki Gansl Ignáchoz ment feleségül. (1. a-b típus) Gansl Izrael valamikor az 1890-es években vette feleségül Blumenthál József lányát, Hermint. A József gyermekei között három részre szabdalt földbirtokot ők vásárolták össze, így gyakorlatilag Herrnin és férje lett a Blumenthálok földműves hagyományainak folytatója. A család életmódját azonban erőteljesen átfordította egyik rokonuk, Jakubovits Bernát virágzó malomvállalkozása, melybe Izraelek földdel és tőkével szálltak be. Malomtulajdonossá válásuk Izrael gyermekeinek foglalkozás-választásában is visszatükröződik: Mór - a malomrész tulajdonlása mellett - vegyeskereskedést folytatott. Az ő fia, Lipót azonban már molnárként dolgozott, vélhetően saját malmukban. Ilona lánya egy makói pékmesterhez ment feleségül, akivel Bérceién alapítottak családot. Mór több gyermeke eltávozott a faluból, sorsukat nem ismerjük. Márton nevű fia Schweitzer Sámuel üzletében dolgozott. Több gyereke még nem önállósult 1944 előtt. Izrael harmadik fia, Ignác is a pékszakmát választotta, halála előtt Bérceién lakott. A mezőgazdálkodást Izrael negyedik fia, Dávid folytatta, azonban nem szülőhelyén, Bérceién, hanem a közeli Osagárdon. Ott lett bérlője egy 200 holdas birtoknak. A hatodik gyermek, Áron foglalkozásáról leginkább elhagyott javainak összeírása tanúskodik: az adatok szerint fatelep és fakereskedés szerepelt a nevén. (1. b és 1. d típus) Jakubovits Bernát Blumenthál Szálit vette feleségül. A feleség Blumenthál Dávid gyermeke volt, testvéreiről fentebb már szóltunk. Rokonságban állt Gansl Izrael feleségével is. Bernát földbérlőként került Bérceire, majd idenősülve saját birtokot vásárolt. 1919-ben azonban - rokonaival összefogva - áttért a malomiparra. Legnagyobb lánya egy mezőkovácsházi vegyeskereskedőhöz ment feleségül, majd néhány berceli év után a család eltávozott a faluból. Dávid nevű gyermekének nem tudtuk megállapítani a foglalkozását, de vélhetően apját segítette a berceli malomban. A harmadikként született Dezső viszont eltávozhatott a községből, még házassága előtt. Mór nevén - akárcsak Dávidén - 1945-ben csak egy lakrész berendezését írták össze, ezért feltételezhető, hogy ő is apja vállalkozását segítette, és családjával annak házában élt. A hetedik, legkisebb lány egy tiszafüredi kereskedőhöz ment férjhez. (1. a típus) Fischmann Bernát több településen is megfordult Bérceire jöveteléig. Földműveléssel foglalkozott, de vélhetően inkább bérlő, mint tulajdonos volt. Erre következtetünk abból is, hogy feleségének egyik rokona a 19. század végén bérelt földet a faluban, illetőleg ezt mutatja fiai foglalkozás-választása: a nagyobbik, Ernő, Mohorán és Szandán bérelt 350 hold földet, míg a kisebbik, Zoltán, vélhetően Varsányban, szintén 300 kh körüli birtokon gazdálkodott. (3. típus) Jungreisz Jakab 1912-1944-ig volt a közösség lelkésze. O maga is lelkész famíliából származott, érthető hát, hogy legnagyobb, általunk ismert lánya a tinnyei rabbihoz ment feleségül. (Valószínűleg 1. b vagy 1. d típus) Katz József az 1910-es években települt a községbe. Foglalkozására csupán gyermekei sorsából következtethetünk. Legnagyobb lánya, Ilona, egy fakereskedőhöz ment férjhez. Ők Bérceién maradtak. Második gyermeke, Margit, egy szécsényi nyersbőrkereskedő feleségeként szintén berceli lett, akárcsak ikertestvére, Malka, aki egy balmazújvárosi talmudistához ment feleségül. Húguk, Ciril viszont Újpestre költözött egy odavalósi ifjú kereskedő feleségeként. (1. a és 1. c típus) Mühlrád Ignác a 19. század derekán került Bérceire, itt vásárolt földbirtokot. Mór nevű fia 1871-ben született, fémesztergályos szakmát tanult, majd kereskedelmi iskolát végzett, végül mégis apja gazdaságát vette át. Az 1930-as években birtoka már 660 kh-at tett ki. Felesége a község egyik legnagyobb birtokosának, Ehrenfeld Fülöpnek volt a lánya. Gyermekeik közül Aranka egy balassagyarmati ügyvéd felesége lett. Zsuzsanna, Erzsébet és Rudolf sorsát nem ismerjük. Mária 200 holdat kapott hozományul apjától, de azt nem maga művelte. Egy kassai magántisztviselőhöz ment feleségül és elköltözött Bérceiről, így a gazdálkodás apjára maradt. 428