Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - – Foglalkozási kényszerek és kiutak

Blumenthál Falk rokonsága tovább szélesíti a családok kapcsolati hálóját: testvére, Szerén ugyanis 1904-ben Jakubovits Bernát felesége lett. Bernát földbérlőként került a községbe, Berceli Jenő 700 holdas birtokát művelte. Házasságkötését követően saját földbirtokot vásárolt, majd 1919-ben áttért a malomvállalkozásra. Hamarosan a község leggazdagabb polgárai közé számított. A Jakubovits családnak 1944-ben hat tagja élt Bérceién. A malom létrejötte jól mutatja a rokoni összefogás fontosságát: a beruházást ugyanis Gansl Mórral és a távoli rokon Mühlrád Mórral közösen valósították meg, a szükséges beruházásokon kettőnegyed, illetőleg egynegyed-egynegyed arányban osztozva. Később Mühlrádot kivásárolták, így a korszerű, nagyteljesítményű malom JakubovitsGansl kézbe került. Összegzés: Mint láttuk, az 1920-as évek hitközségi elöljáróságának valamennyi tagját megtaláltuk Blumenthál Benő, Simon és Falk rokonai között. Ez volt a legszorosabb kötelék, amely a berceli zsidó közösséget összetartotta. Az összetartozáson alapuló szolidaritás különösen a vészkorszak éveiben, a jogi kirekesztettség időszakában vált a(z időleges) megmaradás zálogává. Alaposabb, kiterjedtebb kutatással bizonyára még több, 1944-ben Bérceién élő család összetartozását lehetne kimutatni. Két példával élve: Blumenthál Simon és Falk unokatestvére volt Blumenthál Eszter, aki 1902-ben házasodott össze a Somoskőújfalun élő Grünwald Móric házitanítóval. A házaspár a Bércei melletti Vanyarcon telepedett le, itt születtek gyermekeik. Az 1930-as évek közepén két fiuk, Jenő és Kálmán tért vissza Bérceire, feleségeikkel és talán több, de általunk nem ismert gyermekükkel. Nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy ideköltözésük összefüggésben van az élő rokoni kapcsolatokkal. Fel lehetne tárni azt is, milyen kapcsolatok következménye, hogy három berceli famíliában is előfordulnak dunaszerdahelyi származású családtagok: Gansl Izrael, valamint Márkus Simon felesége, Diamant Frida és végül a Schweitzer családhoz tartozó Goldstein Klára férje, Wetzler József is ott született. Ráadásul a Yad Vashem adatbázisa szerint a településen Blumenthál nevű személyek is éltek. Foglalkozási kényszerek és kiutak Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy a családok földtulajdona volt az egyik elsődleges rendezőelv a berceli zsidóság életformájának kialakításában. A jelentős földtulajdonnal (is) rendelkező családok jellemzője a huzamosabb, több generációra kiterjedő megtelepülés, ebből adódóan terebélyes családi és rokonsági körök kialakulása. A közösség életének ezek a családok voltak az elsődleges meghatározói. A szorosan vett mezőgazdálkodás azonban generációkon átívelő módon csak igen nagy földbirtok esetén lett volna megvalósítható. A nagyszámú örökös ugyanakkor még a helyi viszonylatban tekintélyesnek számító 100 kh körüli birtokokat is gyorsan elaprózta (még akkor is, ha a földet a testvérek ideiglenesen egyben tartották). Ezért a családoknál létkérdés volt, még inkább az egzisztenciális szint megtartását jelentette a több lábon állás, a leszármazottak rugalmas átmozgása más, elsősorban kereskedelmi pályák felé. Erre kényszerítette őket az is, hogy a zsidó kezelésű vagy tulajdonú birtokok nem a családi munkaerőn alapultak, mint a parasztgazdaságok általában. Sokkal inkább úri birtokok voltak, cselédekkel, bérmunkásokkal dolgoztattak. Ebből következően az idős apa is képes volt a gazdaság vezetésére, ehhez nem feltétlenül volt szükség gyermekei közvetlen közreműködésére. A kutatásunk során általunk megismert és feldolgozott, jellemző pályaválasztási családstratégiák a következők: 1. a A mezőgazdálkodással, esetleg bércsépléssel való foglalkozás továbbvitele, akár bérleti formában is. 1. b A mezőgazdálkodással kapcsolatos kereskedelmi szakmák (marhakereskedő, baromfikereskedő, gabonakereskedő) vagy foglalkozások (pl. molnárság, pékmesterség) elsajátítása, amelyhez részben szakismeret, gyakorlat, kapcsolatrendszer állt már rendelkezésre. 1. c Az értelmiségi pályák (ügyvéd, orvos, tisztviselő) választása. 1. d A vegyes, földre és kereskedésre alapozott 426