Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - Gettóélet – gettóemlékezet

linger Jakab losonci lakos nem zsidó háztartási al­kalmazott tartása iránt benyújtott kérelmének ik­tatását igazolja. 82 Szerencsés módon - a történelmi Nógrád me­gyére vonatkozóan tudomásunk szerint egyedüli­ként - fennmaradtak Losonc levéltárában a gettó­sítás menetét rögzítő költözési jegyzékek, napi je­lentések és összesítő kimutatások. 83 E legutóbbin a keresztény érintett neve, lakcíme, az általa elfogla­landó zsidó lakás címe, a tulajdonosának neve, a költözés dátuma (hónap, nap, esetleg napszak, rit­kábban óra pontossággal), ezen kívül arra utaló megjegyzések szerepelnek táblázatos formában, hogy a keresztény család igénybe vette-e az őt meg­illető fuvart, avagy nem, esetleg saját fogatával ol­dotta meg a feladatot. Megint csak a szerencsének köszönhető, hogy Hidasi (Heksch) József papírra vetett emlékeinek jóvoltából a sivár táblázatnak legalább egy sorát élettel tölthetjük meg: A két pél­dányban is megőrzött összesített jegyzék 157. be­jegyzése tanúskodik arról, hogy a keresztény Fék János Telep utca 15. számú lakásából 84 Heksch Pál Horthy Miklós (szebb napokban Búza) téri házába költözött át, saját költségére. Hidasi emlékei sze­rint „F úr" járt ugyan jobban, mégsem örült a cse­rének, s még sajnálkozott is. Közben a „fogságba vetett", egykor jómódú Heksch családon úrrá lett a szorongás. (•21.) Az iratgyűjtemény és a jegyzé­kek másik említett típusa naponként (egy alka­lommal délelőtti-délutáni bontásban) készült, s csak a keresztények nevét tartalmazza régi és új lakásuk címe mellett. Biztosan meg nem állapítha­tó okokból ezeken a listákon kevesebben szerepel­nek, mint a végső összegzésben, a két jegyzéket összevetve azonban - legalábbis tendenciaként ­világosan látható, érzékelhető a mozgások üteme, íve. Az első és az utolsó két napon történt a legke­vesebb lakáscsere: 17-én 14-15,27-én pedig csupán nyolc cserét rögzítettek. Igaz, ekkor „a fogatok a már előző napokon átköltöztetett keresztény lako­sok részére tűzifát, szenet és más visszamaradt lakberendezéseket fuvaroztak" - olvashatjuk a do­kumentumon. A közbülső időszakban, 19-e és 25­e között azonban átlagosan nem kevesebb, mint 44 lakáscsere történt, azaz naponta 88 (!) keresz­tény és zsidó lakásból voltak kénytelenek elköl­tözni a családok. Kivételt csak május 21-e képez, amikorról - vasárnap lévén - mindössze Öt bejegy­zést találhatunk az összesítésen. A losonci gyűjte­mény megőrzött még hat, az érintett keresztény lakosoknak szóló idézőívet is. Losonc város pol­gármestere utcánként összerendeztette neveiket, majd küldetett értük, s azonnali hatállyal megjele­nésre szólította fel őket „a lakásváltoztatással kap­csolatos megbeszélés céljából... a városháza nagy­tanácstermében". A polgármester hivatalának (s úgyszintén a Hatos Bizottságnak) minden idejét lekötötték a gettósítással kapcsolatos teendők, a rájuk szakadó feladatok miatt voltak kénytelenek elhalasztani más ügyeik rendezését - esetenként türelemre inteni akár még a vármegye alispánját is: „Hivatkozással fenti számú sürgetésére tiszte­lettel jelentem, hogy a Schein Fülöp-féle alapítvá­nyi ügy közgyűlési határozatot igényel, és tekin­tettel arra, hogy a közgyűlés összehívása a ghettó­ügy lebonyolítása után megtörténik, úgy a fenti tár­gyú alapítványi ügyet csak azután lesz módomban felterjeszteni. Losonc, 1944. május hó 24. - Koltai polgármester." 85 Gettóélet - gettóemlékezet Miután a gettósítás munkálatai befejeződtek, vagy legalábbis előrehaladtak, a rendőri hatóság veze­tőjének nevével fémjelzett rendeleteket, az elkülö­nített zsidók életét a szó átvitt értelmében is korlá­tok közé terelő szabályzatokat függesztettek ki a gettók bejáratainál. Salgótarjánban még zajlottak a költözködések, amikor Jánossy Ödön aláírásával elkészült a nagyméretű, 30x50 cm-es plakát (t-22.), 86 amelyet néhány napon belül aztán módosított a rendőrtanácsos: szigorította, pontosabban teljesen megszüntette a szabad mozgás addig is korláto­zott lehetőségeit. (•23.) A hatóságok közegein kí­82 Alispáni iktatószáma: 9887. 83 Másolatban: NML XV. 24. 30. Salgótarjánból és Szé­csényból csak összegző kimutatásokat ismerünk. NML V. 183. a) 8392/1944; VI. 103.1187/1944. 84 Hidasi József visszaemlékezéseiben Rét utca szerepel. Hidasi 11. p. 85 NML IV. 454. 3283/1944. 86 A május 11-ei salgótarjáni gettórendeletet két nap múl­va a helyi sajtóban is közzétették. A Munka, 1944. má­jus 13., 2. p. 41

Next

/
Thumbnails
Contents