Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Senkiföldjén – Nógrád vármegye gettóinak története - Gettóélet – gettóemlékezet
vül mindenkit kitiltottak a gettóból, a zsidóknak pedig megszabták, hogy mikor és hol sétálhatnak, hol nem közlekedhetnek. Külön rendelkeztek a még praktizáló (mert sok helyütt nélkülözhetetlen) ügyvédek kimenőjéről. A miniszterelnök már március legvégén rendeletet alkotott az ügyvédek kamarai tagságának megszüntetéséről, annak teljesítési határidejéül azonban csak május 31-ét szabta meg. így lehetséges, hogy mozgásszabadságukat tekintve is külön elbánás alá estek - nemcsak Salgótarjánban, hanem mindenhol. 87 A rendőrkapitány rendelete ezek mellett megtiltotta a zsidóság gyülekezését, korlátozta információszerzési lehetőségeiket, végül betakartatta a gettóból kifelé néző ablakokat, hogy senki ne láthasson „se ki, se be". 88 Balassagyarmatról a zsidóság teljes elkülönítésének feltételezett napján (június 13-án) kelt gettószabályzatot ismerjük a helyi rendőrkapitány, Eördögh László aláírásával. (^24.) A Központi Zsidó Tanácsnak készült május 26-ai balassagyarmati jelentésben arra történik utalás, hogy 22-én gettórendelet jelent meg, 89 ilyennek azonban nem sikerült nyomára bukkannunk. A balassagyarmati dokumentum terjedelmében és tartalmában jelentősen eltért a salgótarjánitól. A már ismert korlátozásokat jórészt itt is előírták, emellett azonban külön szabályozták pl. a gettó leventéinek mozgását, a köztisztaság, egészségügy és légoltalom kérdéseit, és - legalábbis papíron - próbálták elejét venni az élelmiszercsempészetnek. A gettóélet számos területén a zsidó tanács kapott intézkedési jogkört. Eördögh rendőrkapitány harmincfős zsidó gettórendőrség létrehozását határozta el, két parancsnokot bízva meg a legfőbb teendők ellátásával. (A parancsnokok aztán rendszeresen, naponta tettek jelentést Eördöghnek.) 90 Nem tévedés ugyanakkor, hogy a balassagyarmati rendőrtanácsos ellen később indított népbírósági perben ő és Vannay polgármester is azt vallotta, hogy a kimenő tartamát, a mozgási időt felsőbb hatóság, méghozzá az alispán állapította meg. „Én csupán azt az utasítást adtam az őrszemélyzet részére, hogy az alispán által meghatározott kimenő betartását ellenőrizze. Az alispánnak ez a rendelkezése BM-rendeleten alapult, és azt Sipos rendőr főtörzsőrmester őrszemélyzeti parancsnok útján közvetítettem az őrszemélyzet részére. Az időpontot, amelyben a gettóban lakók onnan kijöhettek, az alispán határozta meg, nekem abba semmi beleszólásom nem volt" - magyarázza Eördögh. 91 „A mozgási időt az alispán állapította meg, és ezt közölte a rendőrséggel, mert a kapuőrséget a rendőrség adta az első napokban" - erősíti meg a polgármester. 92 Tudjuk tehát, hogy a rendőrségi gettórendelet megjelenéséig az alispán szabályozta a kilépést. Ennek értelmében a gettó lakói naponta 11 és 14 óra között hagyhatták el a zárt területet ügyeik intézése végett. Losoncon, annak ellenére, hogy a német határbiztosító különítmény - talán követendő példaként - eljuttatta a polgármesteri hivatalnak a kassai táborrendet, 93 úgy tűnik, nem volt írásban lefektetett gettószabályzat. A főispán többször is idézett, a gettósítás állására vonatkozó, május 22-ei telefonos kérdőpontjainak egyike után ugyanis, amely így szólt: „Csatolandó a ghettóval kapcsolatos rendőrhatósági szabályrendelet egy példánya" - a hivatalos feljegyzés készítője, maga Koltai polgármester jobb híján csak egy kis kérdőjelet tett. Még aznap, vélhetően az illetékes szervek megkérdezése után pedig az alábbi írásbeli választ tudta adni: „A ghettóval kapcsolatos ideiglenes rendőrhatósági szabályrendelet azonos a balassagyarmati rendőrhatósági szabályrendelettel." 94 Ezen kívül csupán annyit tudunk, hogy a gettó két körzetét a deszkakerítésbe vágott, nagy kapuk kapcsolták össze, s már az egyikből a másikba is csak engedéllyel lehetett eljutni, „mindenekelőtt hivatalos ügyek elintézése és az ellátószolgálat céljából". 95 87 A Balassagyarmati Ügyvédi Kamara május 31-i hatállyal összesen 39 ügyvédet, 4 helyettes ügyvédet és 5 ügyvédjelöltet törtölt Nógrád vármegyében. A Munka, 1944. június 17., 3. p. 88 Hídváry István interjúja K. J.-nével. 89 Gettómagyarország 51. p. 90 NML XXV. 1. b) 220/1945. Kovács István vallomása az Óriás Oszkár rendőrfogalmazó népbírósági perében. 91 NML XXV. 1. b) 91/1946. Eördögh László rendőrkapitány vallomása az ellene indított népbírósági perben. 92 Uo.: Vannay Béla polgármester vallomása az Eördögh László elleni népbírósági perben. 93 NML XV. 24. 9. 94 NML XV. 24.16., 17. 95 Hidasi 12. p. 42