Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - Bárna - Bátorfalu

1878-ban hat iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Hoffmann Miksa, Malvin, Lóri és Jenő, valamint Haupt Doli és Anna Aszódon tanultak Ganzéi Herman magántanítónál. 1870-ben a falu 552 lakójából nyolc tartozott az izraelita felekezethez. Számuk tíz év alatt 23 főre nőtt, majd 1890-ben kilencre apadt, s ezt követően megint 21-re ugrott föl. A századforduló előtt élt a faluban Lindenmann Adolf, aki 1894. november 2-án hunyt el. Családjából ekkor felesége, szül. Hecht Regi és gyermekei: Gizella, Márton, Berta, Mária, Fáni és Jolán élt Bánkon. A családnak helyi ingatlana nem volt, az elhunyt ingóságainak értéke 196 forint, ebből a boltra 15 forintot számoltak. A 20. században azután a közösség létszáma 5 fő alá csökkent. Az 1941-es népszámlálás mindössze 3 zsidót talált a 711 banki között. Egyetlen áldozat adatait találtuk meg a halotti anyakönyvben. Bárok Dávidné foglalkozását tekintve háztartásbeli volt. Házastársát - a rétsági körjegyző 1945 végi feljegyzése szerint - feleségével együtt deportálták, bár kora szerint inkább munkaszolgálatra kellett volna bevonulnia. Elhurcolása előtt a kis család szatócsüzletet működtetett a faluban. Bárok Dávid 1945-ben hazatért. BÁNKI ÁLDOZAT Bárok Dávidné *Klein Anna • an: Keller Gizella • ap: Klein Sámuel • szh: - • ék: 32 év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: anyakönyv Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 985., NML VI. 501. 1.; 1870. népsz.; Vallási adatok 8.; NML IV. 455. 5.; 1941. népsz.; NML IV. 512. 2. 933/1945.; NML XXIV. 101. 625/1946. Barna 1848-ban egyetlen zsidó család élt a községben. A családfő, Schwarcz Jakab, Szécsényben született, 1811-ben. Csapiárosként tartotta el családját: feleségét, a szintén szécsényi származású Tóbiás Rozáliát és négy kisgyermeküket. A következő évtizedekben a lelkek száma sosem haladta meg a tízet a közösségben. 1878-ban egyetlen iskolaköteles, izraelita vallású gyermeket írtak össze. Weisz Lina a salgótarjáni zsidó iskolában tanult. Az 1941-es népszámlálás adatai szerint hét izraelita tartozott a zsidótörvények hatálya alá. Az 1930-as években Römer Árpád családjáról vannak adataink. Römerék az 1890-es évek óta az itteni vegyeskereskedést vezették. Árpád 1891-ben született, még Gyöngyösön. Előbb az iparban próbálkozott, majd apja, Rudolf üzletében kereskedelmi gyakorlatot szerzett. A vezetést 1913-ban vette át. Tagja volt a községi képviselő-testületnek. Nejét Polacsek Irénnek hívták. A YVA-ból ismerhettük meg a Weisz család két tagját, Dezsőt és Józsefet, akik valószínűleg itt születtek, ám hogy a háború alatt is itt éltek-e, nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani. BARNAI ÁLDOZATOK Weisz Dezső • an: Winter stein Száli • ap: Weisz Márton • szh: Barna • ék: - év • hé: 1944 • hh: dep. • aj: YVA • ill. biz. Weisz József • an: Winterstein Száli • ap: Weisz Márton • szh: Barna • ék: - év • hé: 1944 • hh: dep. • af: YVA • ill. biz. Forrás: NML IV. 7. c/3. Öi. 987.; NML VI. 501.1.; Vallási adatok 8.; 1941. népsz.; Ladányi 349. Bátorfalu (Bátorová, SZK) A település 1920 előtt Hont vármegyéhez tartozott. A trianoni békediktátum következtében Csehszlovákiához került. 1938 után a megnagyobbodott Nógrád megyéhez csatolták. Csak ezt követően van szórványos adatunk az itteni izraelitákról. Bátorfalu a háború végéig a Balassagyarmati járáshoz tartozott. 1941-ben hat izraelita élt a kicsiny, 341 fős településen. 1942-ből a helyben élő özv. Fischer Arnoldné 1 holdat meghaladó szőlőtulajdonáról maradtak fenn adatok. Az áldozatok közül mindössze két személyt azonosítottunk. A községbe 1945. január 20-án érkezett vissza Deutsch Árpád kereskedő és Deutsch Imre gazdálkodó, valamint Deutsch Róbert tanuló. 383