Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - A megyei zsidóság lélekszáma 1944 tavaszán

A berceli vizsgálat lehetőséget adott arra is, hogy a helybeli zsidóság életéről az eddigi felületes is­mereteink helyett alaposabb képet kaphassunk. A községről szóló fejezetünkben, öt részre osztva, az erre vonatkozó ismereteinket összegeztük. A megyei zsidóság lélekszáma 1944 tavaszán 1944 áprilisában a Magyar Zsidók Központi Taná­csa adatszolgáltatásra hívta fel az ország valameny­nyi hitközségét. A feltett kérdésekre adott - és az 1943. december 31-i állapotok szerint összeállított - válaszok némi betekintést adnak a megyei zsidó­ság helyzetébe, a hitközségek állapotába. A megyé­ből megküldött kérdőívek költségvetési adatai hi­ányosak, nem alkalmasak átfogó összehasonlítás­ra vagy elemzésre. Az anyagi és lelki megnyomo­rításukat célzó jogszabály-zuhatag, a háborús ese­mények alapjaiban rendítették meg a megye izra­elita közösségeit is. A balassagyarmati jelentés még viszonylag ren­dezett állapotokra utal. Pontosan közlik a lélekszá­mot, az adózók számát, felsorolják a hitközség al­kalmazottait, szervezeteit, részletesen ismertetik a költségvetés adatait. A nagy közösség intézményei ekkor még láthatóan működtek. Az érsekvadkerti hitközségi elnök, Hirschfeld Er­nő már azt közli, hogy a „létszámot csak hozzáve­tőlegesen tudták megállapítani, mert a tagok 32 köz­ségben laknak, s a lélekszámról nincs nyilvántar­tás. A községek látogatása pedig lehetetlen utazá­si engedély hiányában." Bérceihez Galgaguta és Nógrádkövesd székhe­lyű fiókhitközségek is kapcsolódnak. A jelentés ­szomorú előrelátással - már nem közöl költségve­tési előirányzatot, csak a záró számadást. A szügyi anyahitközségben Fischer H. Ervin az anyakönyvvezető rabbi, és működőnek látszik a Chevra Kadisa, bár tagként mindössze 12 főt tün­tetnek föl. A cserháthalápi fiókhitközségben viszont a helyzet igen szomorú: lélekszámot nem közölnek, gondnok, rabbi nincs. „A hitközség már évek óta nem működik. Istentisztelet már csak az őszi fő­ünnepkor van. A hitközségi adót a szügyi anyahit­községnek fizetik." A szécsényi 382 lelkes közösséget dr. László Dá­niel elnök és Fischer Herman rabbi próbálja meg­tartani. A lélekszámhoz viszonyítva itt a legmaga­sabb az adózók száma: 103 fő. Az egy főre számolt adóalapok nagysága mégsem magas, ami a me­gyében is kirívóan idős, fiataljaitól megfosztott né­pességet vetít elénk. A városi rabbi a ságújfalusi fi­ókhitközségben is működik, az ottani 61 lelkes kö­zösségért is felelősséget vállalva. A megye izraelita hitközségei közül minden bi­zonnyal a bocsárlapujtői fiók van a legsiralmasabb állapotban. Rabbijuk nincs, a hitközség „már 2 éve nem tart fenn imaházat". Weisz Miksa gondnok ezt jelenti: „A fiókhitközség tagjainak csekély lét­számra való lecsökkenése miatt sem előimádkozót nem vagyunk képesek alkalmazni, sem pedig az istentisztelet megtartásához szükséges 10 felnőtt férfit sem tudjuk összehozni." Épp ezért a hitköz­ség feloszlatása mellett döntöttek, mivel „a fizető tagok száma mindössze 5 emberből áll, ezekből 3 tag a szécsényi anyahitközséghez, 2 tag pedig a sal­gótarjáni anyahitközség kötelékébe tartozik. A ta­gok létszámának emelkedésére még csak kilátás sincs ... az istentisztelet tartásához szükséges 10 fel­nőtt férfit sem lehet összehozni." Losoncon mindkét hitközség küldött be jelentést. A költségvetési tételek mindkettőben gondosan ki­töltésre kerültek, ám intézményként már csak a kongresszusi hitközség által fenntartott Chevra Ka­disa és az Izraelita Nőegylet van feltüntetve. A me­gye egyetlen neológ hitközsége a nagyobb: ez 1400, míg a kisebb ortodox 325 lelket számlál. Fülek anyahitközségében az anyakönyvvezető rabbi és a rabbi a helyén van. A felekezeti egyesü­leteknél azonban már nem tudnak taglétszámot ad­ni, a jövő itt is bizonytalannak látszik: a költségve­tési előirányzat rovatai üresek. Később ezt a hiá­nyosságot pótolják, megjegyezve, hogy „ez a múlt évi kivetés, amely a folyó évben gyökeresen meg­változott. A túl nagy összegben megállapított adó­alapok ellen fellebbezések vannak folyamatban, akik a gyárban voltak alkalmazva, azoknak fel­mondtak, akinek földjei voltak, azt már elvették, és a kereskedők üzleteinek egy része le van zárva." Ehhez képest a kallói állapotok rendezettnek tűn­nek, pedig az anyakönyvvezetést a sziráki rabbi végzi. Az 1944. évi költségvetési előirányzat 1365 pengő kiadással és 1380 pengő bevétellel számol. Salgótarjánban már nincs anyakönyvvezető rab­bi. A hitéletet Deutsch Jenő alrabbi vezeti. Csak két egyesületet neveznek meg működőként: a Chevra 321

Next

/
Thumbnails
Contents