Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára - A megyei zsidóság lélekszáma 1944 tavaszán
A berceli vizsgálat lehetőséget adott arra is, hogy a helybeli zsidóság életéről az eddigi felületes ismereteink helyett alaposabb képet kaphassunk. A községről szóló fejezetünkben, öt részre osztva, az erre vonatkozó ismereteinket összegeztük. A megyei zsidóság lélekszáma 1944 tavaszán 1944 áprilisában a Magyar Zsidók Központi Tanácsa adatszolgáltatásra hívta fel az ország valamenynyi hitközségét. A feltett kérdésekre adott - és az 1943. december 31-i állapotok szerint összeállított - válaszok némi betekintést adnak a megyei zsidóság helyzetébe, a hitközségek állapotába. A megyéből megküldött kérdőívek költségvetési adatai hiányosak, nem alkalmasak átfogó összehasonlításra vagy elemzésre. Az anyagi és lelki megnyomorításukat célzó jogszabály-zuhatag, a háborús események alapjaiban rendítették meg a megye izraelita közösségeit is. A balassagyarmati jelentés még viszonylag rendezett állapotokra utal. Pontosan közlik a lélekszámot, az adózók számát, felsorolják a hitközség alkalmazottait, szervezeteit, részletesen ismertetik a költségvetés adatait. A nagy közösség intézményei ekkor még láthatóan működtek. Az érsekvadkerti hitközségi elnök, Hirschfeld Ernő már azt közli, hogy a „létszámot csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani, mert a tagok 32 községben laknak, s a lélekszámról nincs nyilvántartás. A községek látogatása pedig lehetetlen utazási engedély hiányában." Bérceihez Galgaguta és Nógrádkövesd székhelyű fiókhitközségek is kapcsolódnak. A jelentés szomorú előrelátással - már nem közöl költségvetési előirányzatot, csak a záró számadást. A szügyi anyahitközségben Fischer H. Ervin az anyakönyvvezető rabbi, és működőnek látszik a Chevra Kadisa, bár tagként mindössze 12 főt tüntetnek föl. A cserháthalápi fiókhitközségben viszont a helyzet igen szomorú: lélekszámot nem közölnek, gondnok, rabbi nincs. „A hitközség már évek óta nem működik. Istentisztelet már csak az őszi főünnepkor van. A hitközségi adót a szügyi anyahitközségnek fizetik." A szécsényi 382 lelkes közösséget dr. László Dániel elnök és Fischer Herman rabbi próbálja megtartani. A lélekszámhoz viszonyítva itt a legmagasabb az adózók száma: 103 fő. Az egy főre számolt adóalapok nagysága mégsem magas, ami a megyében is kirívóan idős, fiataljaitól megfosztott népességet vetít elénk. A városi rabbi a ságújfalusi fiókhitközségben is működik, az ottani 61 lelkes közösségért is felelősséget vállalva. A megye izraelita hitközségei közül minden bizonnyal a bocsárlapujtői fiók van a legsiralmasabb állapotban. Rabbijuk nincs, a hitközség „már 2 éve nem tart fenn imaházat". Weisz Miksa gondnok ezt jelenti: „A fiókhitközség tagjainak csekély létszámra való lecsökkenése miatt sem előimádkozót nem vagyunk képesek alkalmazni, sem pedig az istentisztelet megtartásához szükséges 10 felnőtt férfit sem tudjuk összehozni." Épp ezért a hitközség feloszlatása mellett döntöttek, mivel „a fizető tagok száma mindössze 5 emberből áll, ezekből 3 tag a szécsényi anyahitközséghez, 2 tag pedig a salgótarjáni anyahitközség kötelékébe tartozik. A tagok létszámának emelkedésére még csak kilátás sincs ... az istentisztelet tartásához szükséges 10 felnőtt férfit sem lehet összehozni." Losoncon mindkét hitközség küldött be jelentést. A költségvetési tételek mindkettőben gondosan kitöltésre kerültek, ám intézményként már csak a kongresszusi hitközség által fenntartott Chevra Kadisa és az Izraelita Nőegylet van feltüntetve. A megye egyetlen neológ hitközsége a nagyobb: ez 1400, míg a kisebb ortodox 325 lelket számlál. Fülek anyahitközségében az anyakönyvvezető rabbi és a rabbi a helyén van. A felekezeti egyesületeknél azonban már nem tudnak taglétszámot adni, a jövő itt is bizonytalannak látszik: a költségvetési előirányzat rovatai üresek. Később ezt a hiányosságot pótolják, megjegyezve, hogy „ez a múlt évi kivetés, amely a folyó évben gyökeresen megváltozott. A túl nagy összegben megállapított adóalapok ellen fellebbezések vannak folyamatban, akik a gyárban voltak alkalmazva, azoknak felmondtak, akinek földjei voltak, azt már elvették, és a kereskedők üzleteinek egy része le van zárva." Ehhez képest a kallói állapotok rendezettnek tűnnek, pedig az anyakönyvvezetést a sziráki rabbi végzi. Az 1944. évi költségvetési előirányzat 1365 pengő kiadással és 1380 pengő bevétellel számol. Salgótarjánban már nincs anyakönyvvezető rabbi. A hitéletet Deutsch Jenő alrabbi vezeti. Csak két egyesületet neveznek meg működőként: a Chevra 321