Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - „Vakulj magyar, üsd a zsidót!” – A vészkorszak ideológiája

nek" 173 - mindenekelőtt azonban az ország meg­szállása miatt aggódókat igyekeztek megnyugtat­ni: „A múlt héten bekövetkezett, váratlannak lát­szó rendszerváltozás valójában szükségszerű kö­vetkezménye a világháború helyzetalakulásának, s az elaltatott nemzeti gerincesség felébredésének, szabatosabban felébresztésének örvendetes ténye ... Jól tudjuk, kiket dühít ez a pálfordulás, nem ag­godalmaskodunk. A félénk óvatoskodókon kívül, akik egyébként jelentéktelen számúak, azok dúl­nak-fúlnak, akiket legfeljebb a magyar nyelv hasz­nálata köt a hazához, de a nemzetköziség elvakult mételyének megszállottjai, vagy nem is a fajtánk­hoz tartozók!" - fogalmazott Molnár Gyula Salgó­tarján hetilapjában. 174 Endre László éppen a megszállás hónapforduló­ján szignálta azt a titkos belügyrninisztériumi ren­deletet, amely a német biztonsági szolgálatok szer­veinek támogatására szólította fel a magyar ható­ságokat, s amely nem mellesleg telis-tele volt a „kí­vánatos és terjesztendő" ideológia elemeivel. A 7000/1944. VII. res. BM számú rendeletet a nóg­rádi alispán április 25-én továbbította a főszol­gabíróknak és polgármestereknek: „Az orosz bol­sevista hadsereg előretörése folytán nagymérvben megnövekedett kommunista veszedelem leküzdé­se és a magyarországi, elsősorban fenyegető bolse­vista elözönlés elhárítása csak a német szövetsé­ges csapatokkal együtt folytatott sikeres harc árán remélhető. De együttes küzdelem szükséges a bol­sevistákat támogató és a kommunista világuralmat előkészítő nemzetközi zsidóság ellen is, mert an­nak hatalmát megtörni, lenyűgöző gazdasági és politikai befolyását felszámolni csak a bolsevistael­lenes erők szoros összefogása és teljes erőkifejtése révén lehetséges. S bár ez az utóbbi küzdelem az országban, a belső fronton történik, és eszközeiben lényegesen eltér a bolsevista hadsereggel szemben folytatott gigászi küzdelemtől, jelentőségében ha­sonlít ahhoz, mert a hadsereg működőképességé­nek zavartalanságát, és az ország belső ellenálló ké­pességének fokozását és fenntartását hivatott első­sorban biztosítani." 175 Országszerte falragaszok és összehangolt sajtócikkek segítették a „magyarok va­kulását". Temérdek szélsőséges sajtótermék, pla­kát keringett szerte az országban március 19. után. A „Minden magyar életért száz zsidót" csak egy volt a sok közül, s a többi is erősen erre hajazott. 176 Ami a megyei sajtóban, nevezetesen a Balassa­gyarmaton készülő Nógrádi Hírlapban, a salgótar­jáni Munkában és június elejéig a Losonci Hírlap­ban 177 megjelent antiszemita cikkek áradatát illeti, durva hangvételük mellett egyöntetűen úgy alakí­tották és irányították a közvéleményt, nehogy az egyszerű polgárok megsajnálják a fokozódó meg­aláztatásoknak kitett zsidóságot. Már az 1920-as években, de különösen az enyhet adó Bethlen-éra után, majd a harmincas évek végétől bőszen bi­zonygatták, hogy a zsidók igazságtalanul ülnek munkával nem járó, pénzes pozíciókban, s élnek fényűző életet, ezzel is alátámasztva a zsidóelle­nes rendelkezések jogosságát. A német megszál­lástól a gyűjtőtáborok felállításáig elsősorban a vá­rosi (kevésbé a megyei) sajtó közölt uszító íráso­kat, s nem véletlen a deportálások előtti hirtelen el­némulásuk sem. A csendbe burkolózva próbálták elaltatni a jobb érzésű keresztények lelkiismeretét. (•89., 90., 91., 92., 93.) Ahogyan a nagypolitika szintjén módszeresen ellehetetlenítették a filoszemita pártokat, úgy a vá­rosokban, falvakban is „kivonták a forgalomból" azokat a magánszemélyeket, akik befolyásuk ré­vén veszélyesnek ítéltettek. 178 Igyekeztek elterelni a figyelmet a nehéz helyzetbe került, de közszere­tetnek örvendő hírességekről. „Nem tudom meg­érteni az embereket és a napilapok riportereit, akik egy ilyen, szót sem érdemlő énekesnőről ilyen hosz­szú cikksorozatokat írnak - közölte Karádi Kata­linról a Losonci Hírlap május 21-ei száma - Legyen már egyszer vége a Karádi reklámozásának! A ke­resztény magyar társadalom nem kíváncsi arra, hogy mi történt, és mi történik ma Karádi Katalin­nal! Vannak nekünk komoly művészeink, akikről alig esik szó." 179 173 Braham 511. p. 174 A Munka, 1944. április 1., 1-2. p. 175 NML V. 83. 25. biz./1944. 176 Az említett sajtótermék lefoglalásáról szóló, 173.628. számú belügyminiszteri iratot pl. május 6-án érkeztet­ték a nógrádi alispán hivatalában. Iktatószám: 9333. 177 A losonci híreket június 10-től a salgótarjáni hetilap, A Munka közölte. A Munka, 1944. június 10., 3. p. 178 Ungváry 2. p. 179 Losonci Hírlap, 1944. május 21., 3. p. 114

Next

/
Thumbnails
Contents