Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - „Vakulj magyar, üsd a zsidót!” – A vészkorszak ideológiája

Eréllyel léptek fel mindenkivel szemben, aki ki­csit is gyanúsan viselkedett vagy vélhetően bo­nyodalmat okozhatott. „Frisch Gyula ószeres lo­sonci lakos már hosszabb ideje rendőri megfigye­lés alatt állott. A megfigyelések során megállapí­tást nyert, miszerint nevezett a város területén rém­híreket terjeszt. Fenti cselekmények miatt őrizetbe vétetett, ellene az eljárás folyamatban van" - tu­datta elrettentésül a losonci rendőrkapitány a vá­rosi lap olvasóival még április végén. 180 A rémhírek márpedig szárnyaltak, helyenként általános rettegést keltve. Szécsényben az alábbia­kat jegyezték a zárda krónikájába a gettósítás nap­jaiban a zsidókról: „Minden jobb érzelmű titokban sopánkodik felettük, mert nyilvánosan még rész­vétet sem szabad nyilvánítani. Mesébe illő kegyet­lenségről regélnek, melyben a zsidók részvétesei részesültek. Mindenki érzi, a zsidók után a katoli­kusok következnek. A legkisebb is állítólag egy zsidó asszony jóslatát rebesgeti: 1944-ben nem sze­retnék zsidó lenni, '45-ben nem szeretnék katolikus lenni." 181 A szélsőjobbos pártok igen hatékonyan terjesz­tették az ideológiai mételyt. „A közvélemény telje­sen félre van vezetve. A Nyilaskeresztes Pártnak egyelőre nem lehet más feladata, mint a félreveze­tett közvélemény felvilágosítása, egyszóval a leg­szélesebb körű propaganda" - osztotta meg véle­ményét a balassagyarmati múzeum igazgatója, Fényes Dezső június első napjaiban talán Budinsz­ky Lászlóval, a megye nyilaskeresztes országgyű­lési képviselőjével. 182 (^94.) A nyilaskeresztes ve­zér, Szálasi Ferenc - mindenki legnagyobb megle­petésére, s természetesen propagandacéllal - meg is jelent a nógrádi megyeszékhelyen, méghozzá éppen azon a gyászosan komor estén, amikor a Balassagyarmat melletti gyűjtőtáborok zsidó fog­lyait az Auschwitzba tartó vagonokba terelték. A város rendőrkapitányának későbbi jelentése sze­rint Szálasi útjáról csak aznap, június 10-én dön­tött a párt országos központja. Budinszkyt és Ne­ográdi Horváth alispánt, majd a párt tagjai „egy­mást hólabdaszerűen értesítették Szálassy [sic!] Ferenc jöveteléről". A rögtönzött pártértekezleten, ahol összesen negyvenketten vettek részt, (szokás szerint) egy kisgyermek, Bartos cipészmester hat­éves lánykája üdvözölte a vezért. Miután Szálasi a „nagy magyar kérdés" megoldásáról beszélt, meg­koszorúzta a hősök szobrát és meglátogatta egy ismerősét a kórházban, Fényes Dezső házának ud­varán tizedmagával megvacsorázott a világító hold­tölténél. Ugyancsak a legkisebb feltűnést keltve, egy zseblámpa fényénél szállt be végül autójába, s este tíz körül csendben elhagyta a várost. 183 Szálasi októberi diadala után a pártpropaganda végképp eldurvult: „A világégésnek ebben a drá­maian komor órájában a nyilaskeresztes párt hun­garista mozgalom nem nézhette tovább tétlenül, hogy a tűzvész felszításának főbűnösei: a zsidó fe­událkapitalista rendszer magyarországi helytar­tói akár tehetetlenségből, akár a kiváltságukat biz­tosító hatalomhoz való görcsös ragaszkodásból olajat öntsenek a tűzre, és annak martalékául dob­ják oda hazánkat és benne nemzetünket. Életösz­tönünk parancsszavára cselekednünk kellett, és mi cselekedtünk is: eltávolítottuk nemzetünk élni akarásának útjából a külső ellenségnél sokkal ve­szélyesebb belső ellenség érdekcimboraságát, csat­lósaival együtt. Nekünk kellett vállalnunk és elvé­geznünk ezt a feladatot" - idézte a párt rádiószó­zatát a salgótarjáni sajtó. 184 Természetesen meg­kapták „méltó" részüket az összerabolt zsidó va­gyonukból is. November 8-án egy íróasztalt, nyolc széket, két „fotőjt", a hidegre tekintettel pedig egy­egy kocsi fát és szenet juttattak a salgótarjáni szer­vezetnek. November 20-án a párt százötven tagja, illetve családjuk számára utalt Rátky ruhaneműt, háztartási és felszerelési cikkeket, másnap pedig újabb bútorokat, ágyakat, asztalokat, szekrényeket és éjjeliszekrényeket, valamint ágyneműt. 185 180 Losonci Hírlap, 1944. április 30., 4. p. 181 Galcsik 61. p. 182 A géppel írt levélmásodlaton nem maradt címzés, csupán a „Kedves Lacikám" megszólítás. Csak feltéte­lezzük, hogy a címzett Budinszky lehetett. Budinszky tevékenységéről ld. Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Bu­dinszky László politikai szerepéhez. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 2003-2004. Salgótarján, 2005,81­100. p. 183 Kozáry bejelentése: NML IV. 454.11525., június 12. A rendőrség főkapitányhoz írott jelentése: uo., június 21. 184 A Munka, 1944. október 21., 2. p. 185 Erre Id.: NML V. 183. a) 16996/1944., 17390/1944. és 17421/1944. 115

Next

/
Thumbnails
Contents