Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)

A holocaust elszámított „racionalitása” - „Vakulj magyar, üsd a zsidót!” – A vészkorszak ideológiája

Eréllyel léptek fel mindenkivel szemben, aki kicsit is gyanúsan viselkedett vagy vélhetően bonyodalmat okozhatott. „Frisch Gyula ószeres losonci lakos már hosszabb ideje rendőri megfigyelés alatt állott. A megfigyelések során megállapítást nyert, miszerint nevezett a város területén rémhíreket terjeszt. Fenti cselekmények miatt őrizetbe vétetett, ellene az eljárás folyamatban van" - tudatta elrettentésül a losonci rendőrkapitány a városi lap olvasóival még április végén.

180 A rémhírek márpedig szárnyaltak, helyenként általános rettegést keltve. Szécsényben az alábbiakat jegyezték a zárda krónikájába a gettósítás napjaiban a zsidókról: „Minden jobb érzelmű titokban sopánkodik felettük, mert nyilvánosan még részvétet sem szabad nyilvánítani. Mesébe illő kegyetlenségről regélnek, melyben a zsidók részvétesei részesültek. Mindenki érzi, a zsidók után a katolikusok következnek. A legkisebb is állítólag egy zsidó asszony jóslatát rebesgeti: 1944-ben nem szeretnék zsidó lenni, '45-ben nem szeretnék katolikus lenni."

181 A szélsőjobbos pártok igen hatékonyan terjesztették az ideológiai mételyt. „A közvélemény teljesen félre van vezetve. A Nyilaskeresztes Pártnak egyelőre nem lehet más feladata, mint a félrevezetett közvélemény felvilágosítása, egyszóval a legszélesebb körű propaganda" - osztotta meg véleményét a balassagyarmati múzeum igazgatója, Fényes Dezső június első napjaiban talán Budinszky Lászlóval, a megye nyilaskeresztes országgyűlési képviselőjével.

182 (^94.) A nyilaskeresztes vezér, Szálasi Ferenc - mindenki legnagyobb meglepetésére, s természetesen propagandacéllal - meg is jelent a nógrádi megyeszékhelyen, méghozzá éppen azon a gyászosan komor estén, amikor a Balassagyarmat melletti gyűjtőtáborok zsidó foglyait az Auschwitzba tartó vagonokba terelték. A város rendőrkapitányának későbbi jelentése szerint Szálasi útjáról csak aznap, június 10-én döntött a párt országos központja. Budinszkyt és Neográdi Horváth alispánt, majd a párt tagjai „egymást hólabdaszerűen értesítették Szálassy [sic!] Ferenc jöveteléről". A rögtönzött pártértekezleten, ahol összesen negyvenketten vettek részt, (szokás szerint) egy kisgyermek, Bartos cipészmester hatéves lánykája üdvözölte a vezért. Miután Szálasi a „nagy magyar kérdés" megoldásáról beszélt, megkoszorúzta a hősök szobrát és meglátogatta egy ismerősét a kórházban, Fényes Dezső házának udvarán tizedmagával megvacsorázott a világító holdtölténél. Ugyancsak a legkisebb feltűnést keltve, egy zseblámpa fényénél szállt be végül autójába, s este tíz körül csendben elhagyta a várost.

183 Szálasi októberi diadala után a pártpropaganda végképp eldurvult: „A világégésnek ebben a drámaian komor órájában a nyilaskeresztes párt hungarista mozgalom nem nézhette tovább tétlenül, hogy a tűzvész felszításának főbűnösei: a zsidó feudálkapitalista rendszer magyarországi helytartói akár tehetetlenségből, akár a kiváltságukat biztosító hatalomhoz való görcsös ragaszkodásból olajat öntsenek a tűzre, és annak martalékául dobják oda hazánkat és benne nemzetünket. Életösztönünk parancsszavára cselekednünk kellett, és mi cselekedtünk is: eltávolítottuk nemzetünk élni akarásának útjából a külső ellenségnél sokkal veszélyesebb belső ellenség érdekcimboraságát, csatlósaival együtt. Nekünk kellett vállalnunk és elvégeznünk ezt a feladatot" - idézte a párt rádiószózatát a salgótarjáni sajtó.

184 Természetesen megkapták „méltó" részüket az összerabolt zsidó vagyonukból is. November 8-án egy íróasztalt, nyolc széket, két „fotőjt", a hidegre tekintettel pedig egyegy kocsi fát és szenet juttattak a salgótarjáni szervezetnek. November 20-án a párt százötven tagja, illetve családjuk számára utalt Rátky ruhaneműt, háztartási és felszerelési cikkeket, másnap pedig újabb bútorokat, ágyakat, asztalokat, szekrényeket és éjjeliszekrényeket, valamint ágyneműt.

185 180 Losonci Hírlap, 1944. április 30., 4. p. 181 Galcsik 61. p. 182 A géppel írt levélmásodlaton nem maradt címzés, csupán a „Kedves Lacikám" megszólítás. Csak feltételezzük, hogy a címzett Budinszky lehetett. Budinszky tevékenységéről ld. Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 2003-2004. Salgótarján, 2005,81100. p. 183 Kozáry bejelentése: NML

IV. 454.11525., június 12. A rendőrség főkapitányhoz írott jelentése: uo., június 21. 184 A Munka, 1944. október 21., 2. p. 185 Erre Id.: NML V. 183. a) 16996/1944., 17390/1944. és 17421/1944. 115