Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - Üzemek és üzletek elvétele
temberben a zsidó üzletek megnyitása, kiárusítása került végre napirendre, egy újabb probléma borzolta a kedélyeket: a keresztény kereskedők hiánya. Kunder Antal szakminiszter június elején úgy tervezte, hogy ha csak lehet, nem szaporítja a számukat, inkább az országban való arányos szétszóródásukat, vagyis áttelepülésüket szorgalmazza. 68 Ősszel azonban megteltek a sajtó hasábjai a keresztény kereskedelmi tanfolyamok hirdetéseivel. 69 A korai propaganda ellenére egyre világosabbá vált az is, hogy a zsidók eltávolításával korántsem szűnt meg sem a feketepiac (mint ahogyan azt Endre László hangsúlyozta nagy örömmel még június végén), 70 sem a háborús élelmiszerhiány. (•64.) A rendelkezésre álló források azt sejtetik, hogy a ruha- és textilhiány akkor kezdett súlyossá válni, amikor 1944 őszén végre lekerült a lakat a lezárt zsidó üzletekről. „Az illetékes kormányzati tényezők intézkedésére az elmúlt napokban megkezdték a zsidó vagyonok felhasználását. Elsősorban vonatkozik ez a lezárt zsidó textilüzletekre, amelyeknek készleteit a molyosodási veszély miatt kellett elsőnek igénybe venni és szétosztani. Intézkedés történt az irányban is, hogy a leltározott és lezárt zsidó textilkereskedések árukészletét csakis a legjobban rászorultak kaphassák meg. Elsősorban a bányamunkásság kap ezekből a textilárukból, mert nekik van a legnagyobb szükségük ez idő szerint textilanyagokra" - tájékoztatta olvasóit Salgótarján hetilapja. 71 „A keresztény Magyarország legnagyobb gazdasági szervezete, a Baross Szövetség", amely negyedszázada harcolt a „zsidómentes gazdasági életért", 72 mérhetetlen buzgalommal és segítőkészséggel vetette bele magát az új feladatokba. Salgótarjáni csoportjuk októberben vállalatvezetőket ajánlott az elhagyott textilüzletek élére, s javaslatot terjesztett a polgármester elé a zárolt áru elosztásának mikéntjéről. 73 Elképzeléseik szerint - amelyek további sorsáról sajnos nincs tudomásunk - az árukészletet a szövetség saját textilosztálya vette volna át, hogy azt arányosan elossza a textilkereskedők között, az átvétel napján pedig készpénzben fizessen. A Baross Szövetség mellett az ONCSA is részt vett a textiláruk, ruhafélék szétosztásában. Szeptember vége táján erdélyi menekültek segélyezését szorgalmazták a zsidó textilárukból, majd éppen egy hónap elteltével egy másik kérvényt írtak az alispánnak, szintúgy a „zsidók által elhagyott ruházati cikkek" ügyében. 74 Miközben megkezdődött a bolti készletek és a lefoglalt személyes ruhaneműk újraosztása, a lerongyolódott zsidó munkaszolgálatosok hiába kértek pótöltözéket a saját (!) tulajdonukból: „Kérem értesítését, hogy nem volna-e lehetséges, hogy az alul megnevezett kisegítő szolgálatosok családjaitól lefoglalt ruházati cikkekből kaphatnánk egyes múlhatatlanul szükséges ruhadarabokat - írta Rátky polgármesternek a Magyar Királyi XI. Közérdekű Munkaszolgálatos Zászlóalj 2. félszázadának vezetője a salgótarjáni Lővy Lajos és Bogenglück Imre nevében október 3-án -, annál is inkább, mert e nélkül nevezettek a téli évszakban szolgálatképtelenek lesznek." A megyei pénzügyigazgatósághoz áttett kérvényre Rolkó Sándor pénzügyőri főfelügyelő így válaszolt: értesítsék a kérelmezőket, hogy „a zsidók anyagi és vagyonjogi kérdéseinek megoldására kirendelt kormánybiztos 1944. évi augusztus hó 21-én kelt 3900/1944. számú értesítése alapján a zsidók által elhagyott, vagy őrizetükből, illetőleg rendelkezésük alól egyébként kikerült ruházati cikkek az egyes tárcák között %-osan lettek felosztva, így nevezettek kérelme itt nem teljesíthető, hanem csak a Honvédelmi Minisztérium foganatosíthatja." 75 68 NML XV.24. 41. 69 Salgótarjánban lásd például: A Munka, 1944. szeptember 30. 70 Braham 828. p. „Gazdasági vonalon eltűnt a feketepiac, a fekete árak mélyen estek. A piacokon majdnem árubőség mutatkozik, a kínálat a maximális árakon mozog, sokszor még ezek alatt is keresik a vevőt. Az uzsora és ennek kísérőjelenségei megszűntek" - állította Endre. 71 A Munka, 1944. szeptember 23., 3. p. 72 Együttélés és kirekesztés... 446-447. p. 73 Egy levelükben a Friedmann testvérek textilkereskedésébe a cég régi alkalmazottját, Szénássi Istvánt, Schvarc Ferenc cégéhez Zvada Ödön fűszer- és gyarmatáru-kereskedőt javasolták. Emellett megemlítették, hogy Bicskei Miksa, valamint Berkovics József festékkereskedők zárolt festékét a szakmabéli Porszász János szívesen átvenné és ki is fizetné. NML V. 183. a) 12636/1944. 74 Alispáni iktatószámok: 16594. (szeptember 25.), 18013. (október 25.). 75 NML V. 183. a) 16139/1944. 99
