Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 2. A majorsági termelés - III. 2. a. A majorsági állattenyésztés

A divényi juhászok száma a XVIII. század közepéig kettő és négy között ingadozott, jóllehet 1719-ben hét juhászról számoltak be. A század végéig nem csupán a juhok és kecskék száma nőtt meg, hanem a juhászoké is, 1783-ban a juhokra és kecskékre hét bacsa, tizenöt juhász és egy kecskepásztor felügyelt. A juhászok a korszak végén Balassagyarmat, Nándor, Alsóprébely, Priboj, Zahora, Újfalu, Tótkishartyán területén őrizték uruk nyáját.

199 Az állatok táplálására az uradalom gabonakészlete is rendelkezésre állt, amelynek mennyisége az 1730-as évektől vált számottevőbbé. A legfontosabb gabonafajta a zab volt ezen a téren, az árpa, a rozs már kevésbé volt jellemző, míg kevéske búza és kétszeres csak ritkán kerülhetett az állatokhoz.

200 Más uradalmakban előfordult, hogy amikor nem termett makk, akkor romlott gabonát adtak az állatoknak. Talán ez volt a helyzet a divényi uradalomban is, jóllehet az uradalom makkos erdei általában bő termést hoztak a majorsági sertések számára is.

201 A divényi és a zsélyi uradalmi serfőzdékben az 1780-as évek táján a serfőzés után megmaradt gabonát a juhoknak vitték.

202 Az 1687-1743 közötti időszakban változó mennyiségű szénát is kiadtak a majorsági állatoknak, amely azonban nem haladta meg a 118 szekér mennyiséget. Az uradalom állatállományának sófogyasztása a XVII. század végén évi 6-19 mázsányi volt, azt követően pedig 1743-ig legföljebb 8 mázsa. A majorsági állatok tenyésztésének célja egyfelől az állatok és állati eredetű termékek értékesítésében, másfelől a birtok szükségleteinek biztosításában található meg. A Zichy-birtoknak a korszak folyamán inkább a termények eladásából származott nagyobb bevétele, az állatok utáni összegek 1766-ig az 1500 forintot sem érték el, míg az 1780-as években 2000-3000 forintos tételek keletkeztek. A majorsági eredetű állatok eladásából származó összegeket azonban nem lehetséges pontosan követni, hiszen nem választhatóak el az értékesített majorsági tenyésztésű állatok a jobbágyi eredetűektől. A XVIII. század közepéig az uradalom allodiatúrájából elsősorban juhokat, szarvasmarhákat tettek pénzzé, kisebb mértékben kecskéket, sertéseket, baromfiakat és méheket, míg a század vége felé az uradalom kereskedelmében egyre nagyobb jelentőségre tett szert a gyapjú az élő állatokkal szemben. Az állatokat azonban elsősorban nem értékesítési szempontból tarthatták, mindössze a tenyésztési célokra kevésbé alkalmas vagy az uradalom számára feleslegesnek tartott állatállománytól vagy állati eredetű terméktől szabadultak meg némi haszon reményében. Az előző kijelentés alól azonban két kivétel ismert, az 1730-as évek derekán jelentősebb számú, jól értékesíthető hízóökrök 199 MOL P. 707. Zichy család levéltára, 273. No. 4. Az 1783. évi fizetési lajstrom 200 A majorsági állatállomány fogyasztása 1731-ben érte el a 217 kilát zabból. A major állatok kétszeresből csak 1713-1714 táján részesültek, de azt is 11 kilánál kisebb mennyiségben. Az állatoknak a többi gabonafajtából csak 1727 után, főként az 1730-as években juttattak, a legkevesebbet, vagyis 2-7 kilát kaptak búzából, 2-30 kilát rozsból, míg árpát 30-121 kilás nagyságrendben. 201 Csapody, 1933. 48. 202 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 445. No. 4. Inventarium mobilium, 1783. 90