Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. d. A gazdaságok a gazdák jogállása szerint

A sertéstized csak kevés helység esetében mutatható ki, de azt is pénzben teljesítették, jóllehet a számadásokban 1734-ig, ha nem is minden esztendőben, kimutathatóak a természetben adott sertések is.

150 A bor esetében már más volt a helyzet, hiszen az uradalom kocsmáiban jól értékesíthető bort az uradalom igyekezett minél nagyobb mennyiségben a gazdáktól behajtani. Zichy I. Károly idején jellemzőbb volt településenként a tized és a kilenced együttes kérése, míg I. Imrénél a tized és a kilenced említése mellett a nyolcad is gyakoribbá vált, a heted kis jelentősége ellenben tovább fogyatkozott.

151 A Mária Terézia-féle úrbérrendezés a földesúrnak járó kilencedet szabályozta, az egyháztól bérelt tizedet viszont nem. A rendezés előtt megjegyezték, hogy az irtásrétek után hetedet adtak, vagy pedig robotoltak.

152 A szőlők után általában kilencedet, kivételesen tizedet vagy hetedet kellett természetben beszolgáltatni.

153 Az úrbérrendezést követően egyszerűsödött a kilenced beszedésének formája, mivel szinte mindenhol tizedet kértek a len és a kender kivételével, jóformán kivételesnek számított az a helység, ahonnan a természetbeniek kilencedét, hetedét kérhették, vagy pénzben váltatták meg azt.

154 Az elemzett időszakban tehát a földesúrnak járó kilencedben is jelentős változások figyelhetőek meg. A Balassa-féle urbáriumhoz képest az a leginkább szembetűnő változás a kilenced esetében a Zichyek idejében, hogy természetbealól Kotmanlehota, ahonnan nyolcad, valamint Szklabonya, Kisújfalu és Zahora, ahonnan heted érkezett. 150 Zichy I. Károly Óvár, Zsély, Bussa, Szklabonya, Zahora falvakkal fizettetett 2-4 forintot, ugyanennyi összeget kért utóda Óvár, Zsély, Bussa és Kisújfalu lakóitól. 151 Az uradalomhoz már 1728 előtt a Zichyek kezelésében lévő településeken a felsősztregovaiak tizeddel és kilenceddel is tartoztak mindkét Zichy földesúr idején, azonban a divényiek csak Zichy I. Károlynak fizettek 6 forintot és adtak természetben nyolcadot. Az új települések közül mindkét dézsmát adtak a szelei, szentpéteri, szklabonyai, felsőesztergályi szőlők után Zichy I. Károlynak, míg a következő földesúr nyolcadot kért. Kezdetben a zsélyiek kilenceddel tartoztak, a tizedüket pedig pénzzel váltották meg, majd tőlük is nyolcad járt. Az alsóprébelyiektől először csak kilencedet szedtek, azt követően nyolcadot, míg a balassagyarmatiak nyolcadát Zichy I. Imre megszüntette. Bussán és Alsóesztergályon a hetedet nyolcadra változtatták, bár a század közepén a nyolcad mellett megmaradt a heted is Alsóesztergályon. A Kissztracinban 1734ben telepített szőlő hét évig mentességet élvezett, azt követően művelői nyolcadadással tartoztak. 152 Az irtásrétek után heteddel tartoztak Nagykürtös, Szele, Kissztracin, Szentpéter, Alsóesztergály, Felsőesztergály, Szklabonya, Kisújfalu falvakban, miközben robottal Turopolyán és Felsőtiszovnyikon. 153 Kissztracin, Zsély, Alsó- és Felsőesztergály, Szklabonya, Óvár, Balassagyarmat, Felsősztregova szőlőművelői kilencedet adtak, Kisújfalun viszont tizedet, valamint Szentpéteren és Nagykürtösön kilencedet és hetedet is, az utóbbi forma az új szőlők felvállalóit érintette. 154 A nagykürtösiek, az óváriak és a szentpéteriek kilenced címén terményeik kilencedét, tizedét és hetedét is adhatták. A székiek egy cseber bor után egy forintot, a gabonából kilencedet, minden másból pedig tizedet küldtek. Lentvorán részben megválthatták a természetben teljesítendő kötelezettséget. 67