Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. d. A gazdaságok a gazdák jogállása szerint

A Zichy földesurak szabályozása értelmében a divényi uradalom területén kilenced járt a gabona, a bárányok és a méhek után, bár Zichy I. Károly tizennégy településtől, az őt követő senior, I. Imre pedig tíz helységtől nem kért pénzváltságot.

145 A legtöbb-pénzt, vagyis 30-32 forintot a zsélyiek fizették, sőt Zichy I. Károly alatt az irtások után a gabonából még hetedet is beszedtek itt. A pénzjáradékhoz hasonlatosan az 1728-1736 között az uradalomhoz került településeknek a régebbi uradalmi területekhez képest magasabb kilencedmegváltási összeget állapítottak meg, az új helységekkel átlagosan a többi település átlagának a dupláját, majdnem 8 forintot fizettettek, amely különbség Zichy I. Imre idején is megmaradt. Zichy I. Imre az uradalom kilencedét tekintve korrekciót hajtott végre, amely során településenként emelte vagy csökkentette az éves kilencedet. A módosítás azt eredményezte, hogy a Zichy I. Károly által beszedett 129 forinthoz képest több mint ötven forinttal vált nagyobbá az uradalom kilencedből származó bevétele. A tizedet bérlő Zichyeknek néhány település kivételével az uradalom egésze tizeddel tartozott.

146 A tized esetében megkülönböztették a telki állományhoz tartozó területeket az irtásokétól, igaz Zichy I. Károly idején hét településen ez nem történt meg.

147 Zichy I. Károly a telki állomány után elsősorban pénzt, összesen több mint 400 forintot hajtatott be évente, míg I. Imre természetben kérte a tizedet Kotmanlehota és Szklabonya kivételével, hiszen az előbbi helyről nyolcadot, az utóbbiról hetedet várt el a földesúr. Zichy I. Imre minden olyan településről, ahonnan a telki állományról tized járt, az irtás után is szedett dézsmát, elődje alatt viszont egynéhány ilyen helységnél nem jelezték ezt.

148 Az irtások után mindkét földesúr elsősorban tizedet várt el, ritkábban azonban hetedet és nyolcadot is.

149 145 Mindkét Zichy földesúr alatt a kilencedüket nem kellett pénzzel megváltaniuk Balassagyarmat, Divényoroszi, Kisszalatnya, Divény, Fűrész, Kislibercse, Tótkelecsény területén, míg Zichy I. Imre alatt a korábban természetben fizető többi települést is pénz adására kötelezték, ezek között volt Halászi, Losonc, Budalehota, Mlágyó, Priboj, Rónabánya és Tótkishartyán. Másfelől a Zichy I. Károly alatt még pénzzel törlesztő helységek közül a következő földesúr alatt természetben adták kilencedüket Kisújfalu, Nagykürtös, Terjén falvakban. 146 A lónyabányai tized az egyházé volt, míg Divényoroszi, Alsóprébely, Losonc, Priboj, Fűrész után nem szedtek tizedet egyik földesúr idején sem, miközben Gergelyfalva és Halászi Zichy I. Imre szabályozásától kezdve tizedet adott. 147 A telki állomány és az irtásterületek után Terjénről tizenegyedet szedtek, Tótkelecsény, Kisszalatnya, Kislibercse, Balassagyarmat tizeddel tartozott, míg Málnapatak és Zsély pénzzel váltotta meg a tizedét. 148 Az irtások után a lónyabányai, dobrocsi tized az egyházé volt, míg Bussa, Felsőludány, Alsótiszovnyik, Budalehota, Policsna, Bisztricska, Udornya, Mlágyó, Borosznok esetében nem jelezték az irtás után szedett tizedet. 149 Az irtás után Zichy I. Károly birtoklása idején 26 település adott tizedet, Szklabonya, Óvár, Kisújfalu, Zahora hetedet és Vámosfalva, Kotmanlehota nyolcadot. Zichy I. Imre idején minden település tizedet küldött az irtás területe után, kivételt képezett ez 66