Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

III. A mezőgazdasági termelés az uradalom területén - III. 1. A parasztság mezőgazdasági termelése - III. 1. d. A gazdaságok a gazdák jogállása szerint

határozták meg a robot mennyiségét, hanem gazdánként olyan formán, hogy figyelembe vették a gazdák jogállását. A divényi uradalom területén szintén újdonságnak számított, hogy egy-egy gazda nem földesúri-uradalmi igény szerinti, hanem meghatározott mennyiségű robottal tartozott. Az egy egésztelekkel rendelkező telkes jobbágyot a rendezés után évi 52 nap igás vagy 104 nap kézi robot teljesítésére kötelezhették, miközben egy házas zsellért esztendőnként 18 nap kézi szolgálatra. Az úrbérrendezés során lehetőség nyílt arra, hogy településenként határozzák meg az ott élő gazdák duplarobot-teljesítésének idejét, amely az uradalom területén a szántás vagy a szüret idejére esett. Az igás robot esetében általánosnak tekintették, hogy a jobbágyok szántáskor 4 marhát állítsanak ki, míg a szekerezéshez 2 állat is elegendőnek bizonyult. A tűzifa összegyűjtése és szállítása a megállapított roboton felül jelentkezett, ami több település jobbágyaira új terhet rótt.

133 Egy egésztelek után egyébként 1 öl fa járt, ami a Zichy I. Imre alatt elvárt mennyiségnél általában kevesebb lehetett.

134 A földesurat a pénzjáradékon és a roboton kívül természetbeni javak is megillették. Az ún. kisebb ajándékok a Balassa-féle urbáriumban a földesúr ellátását szolgáló különféle élelmiszerek voltak. Az uradalom települései eltérő szolgáltatással tartoztak, általában tyúkok, ludak, tojások, vaj, kivételesen borjú, a vadak között pedig őzek, nyulak és császármadarak kerültek ilyen módon a divényi kastély konyhájába. A háziállatok és a vaj esetében Balassa III. Imre lehetőséget adott a kötelezettség pénzzel történő megváltására.

135 133 A korábbiakhoz képest változást jelentett, hogy fával tartozott a korábban ilyen jellegű szolgáltatásra nem kötelezett Divény, Budalehota, Gergelyfalva, Divényhutta, Nagykürtös, Nagyiám és Priboj, miközben Balassagyarmat, Felsőludány, Felsősztregova, Fűrész, Halászi, Terjén lakóit erre a továbbiakban sem kötelezték. 134 Zichy I. Imre alatt az összegyűjtendő fa mennyiségét a későbbi urbáriumtól eltérően településekre, nem pedig telkekre vetették ki, mégis ha a korabeli telki állományt vesszük figyelembe, akkor 41 településen egy egésztelekre 0,4-5 öl fát is kiróhattak. A két urbárium között a települések 76%-a esetében csökkent, 17%-ánál növekedett, míg 7%-ánál változatlan maradt ennek a szolgáltatásnak a mértéke. 135 Az 1660. évi, földesúrnak járó „kisebb ajándékok" a földesúri konyhába szükséges alapanyagokként az uradalom központjához viszonylag közel fekvő Lest, Turopolya, Terjén, Nagyiám, Felsősztregova, Zavoda, Kotmanlehota, Óvár paraszti gazdaságaiból kerültek ki. A csábiak ilyen irányú kötelezettségeinek ismertetésekor kiemelték a tyúk „ajándékozását". A nagylibercseiek 4 tyúkot és 2 ludat, a divényiek közül pedig 4 zsellérnek, illetve egy egész házhellyel, saját ekével rendelkezőnek 4 tyúkot vagy négyszer 4 poltúrát, 2 ludat vagy hatszor 2 poltúrát kellett adnia. Az utóbbi helyről szükség szerint még „tyúkmony", azaz tojás is került a Balassa-konyhába. A baromfiak mellett a divényiek még 2-2 pozsonyi icce vajat vagy nyolcszor 2 poltúrát küldtek, a nagylibercseiek szintén 2 icce vajat. Húsvétra 1 borjú érkezett Abélováról, ezen felül minden házhely utáni l-l madár mellett egész házhely után 1 icce, fél házhely után 1/2 icce, negyed házhely után 1/4 icce vaj. A földesúr asztalán azonban nem csupán háziállatokat tálaltak fel, hanem évente l-l őzet a vadakban is bővelkedő Abélováról, Kotmanlehotáról, Szklabonyáról, Terjénről, s karácsonytájt Fűrészről. A Balassák asztalának ételkínálatát gazdagította l-l császármadár Abélováról, Kotmanlehotáról, Fű62