Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. d. A divényi uradalom gazdálkodásának jellege és jövedelmezősége

darát vittek. Király János oroszvári kulcsár pedig december 31-én 13 őzet, 13 császármadarat, 25 icce vajat vett át a divényi tiszttartótól.

548 A divényi földesurak azonban nem csupán élelmiszert és italt kaptak uradalmukból. A divényhuttai üveghutából az 1711-1713-as évek táján 4000 üveg került a földesúrhoz Oroszvárra, illetve 6000 darab a földesúrnak hitelt biztosító Radványihoz. (VI. 30.1. b. táblázat) A divényi kastély és a hozzá tartozó épületek kisebb javításai során az éves uradalmi anyagfelhasználáshoz képest nem nagy mennyiségű vasat, deszkát, zsindelyt, zsindelyszeget, gerendaszeget használtak fel. Zichy I. Károly azonban kastélya mellett uradalma központjával is törődött, hiszen 1729-ben a sajátjából felépíttette Divény mezőváros új kapuját, mivel a helyi lakosok szegénységük miatt ezt nem tehették. Mindössze 1735-ben szállítottak néhány deszkát a földesúrhoz Pozsonyba, egyébként minden építőanyagra Divényben volt szükség. (VI. 31. 2. b. táblázat, VI. 32-35. 2. b-c. táblázatok) VI. 2. d. A divényi uradalom gazdálkodásának jellege és jövedelmezősége A gazdaságtörténészek a bevételek összetételénél két nagyobb csoportot szoktak kialakítani: az egyik csoportba az úrbéres és regálé eredetű bevételeket sorolják, míg a másikba az uradalom „gazdasági" bevételeit, amely gyakorlatilag a majorsági termelésből származó pénzbevételeket jelentette. Az ilyen jellegű vizsgálatok a XVIII. században általában ugyanarra az eredményre szoktak jutni, tudniillik hogy a bevételek nagyobb része az uradalom népétől származott, nem pedig a majorsági termelésből. Az előbbi állítás érvényes volt a Zichyek óbudai uradalmára, ahol a „jövedelmek oroszlánrésze közvetlenül a jobbágyoktól - az úrbéri és a regálé jövedelmekből - származott", vagy a Grassalkovichok gödöllői uradalmára, ahol az 1772-1779 közötti időszakban a feudális és árenda jellegű bevételek az összbevételek 58,61%-át határozták meg, s csupán 41,39 %-ot ért el a majorsági termelésből származó bevétel.

549 A Zichyek Nógrád vármegyei uradalmában nem mutatható ki majorságinak nevezett bevétel a Rákóczi-szabadságharc első éveiben és Zichy I. Imre halálakor, 1746-ban. A majorsági eredetű bevétel 1734-ig csak kivételesen haladta meg az 1000 forintot, ám 1766-ban már elérte a 11 292 forintot, bár ennek összege az 1780-as években mérsékeltebbé vált.

550 Mindeközben feudális eredetű bevételt minden évben beszedett az uradalom, a növekvő tendenciájú pénzek felső határa a korszak végére elérte a 26 161 forintot. Zichy I. Imre és I. Ferenc halálának évében, vagyis 1746-ban és 1783-ban a feudális jellegű bevétel is számottevően megcsappant. (V. 3. táblázat) 548 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 9. Az oroszvári tiszttartó nyugtája 1714-ből 549 L. Gál, 1988.11.; Wellmann, 1933. 550 A divényi uradalomban az eladott terményekből és állatokból származó összegek egy része azonban lehetett dézsma eredetű is, de az nem különíthető el a majorságból származóktól,, ennek megfelelően a „majorsági bevételeket" ismeretlen arányban paraszti termelésű áru ára is emelte. 223