Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. c. A földesúri jövedelem

A földesurak gyakorlatilag mindenféle állatból részesültek. Minden évben 100-200 vaddisznót, 10-20 őzet szállítottak a földesúrhoz, aki néhány állatot vendégeinek vagy hitelezőinek adott, esetleg orvosának küldetett. (VI. 24. 2. b. és VI. 23. 2. b. táblázatok) A vaddisznókéhoz képest eltörpült a földesúrnak szánt házi sertések száma, amely még a három tucatot sem érte el évente. A föl­desúri fogyasztásra vágott házi sertések mellett egyházi embereknek, vendé­geknek is juttattak néhány sertést. (VI. 17. 2. b. táblázat) Úgy tűnik, juhot in­kább Zichy I. István kért uradalmából, néha azonban Zichy I. Károly sem vetet­te meg a juhból készült étkeket, bár a vendégei is ehettek juhhúst, s a füleki, szé­csényi ferenceseknek is szívesen vitetett néhány állatot. (VI. 13. 2. b. táblázat) A szarvasmarhákat valójában nem étkezési célra tenyésztették, még a földesúr­nak is igen ritkán vágtak borjút, s a füleki ferencesek vagy a divényi plébános szarvasmarhát szintén csak kivételesen kaphatott. (VI. 16. 2. b. táblázat) A ba­romfiakat csupán az 1690-es évek számadáskönyveiben jegyezték fel, amelyek­ből kiderül, hogy libát a földesúr is evett, de egy-egy évben több tucat tyúk, ka­csa, pulyka és liba került az uradalom nemritkán hívatlan vendégeihez, a kato­nákhoz. (VI. 22. 2. b. táblázat) Zichy I. Károly igen kedvelhette a sajtot, hiszen konyhájára évente több 100 font sajtot szállítottak az uradalomból, bár fogyasztása élete alkonya felé látvá­nyosan megcsappant. A sajt élvezetéről a földesúr vendégeinek sem kellett le­mondania, de nem feledkezett meg a ferences szerzetesekről sem, 1716-ban pe­dig a divényi iskolamester is kapott a földesúr kedves ételéből. (VI. 21. 2. b. táb­lázat) Ugyancsak jó néhány 100 icce vajat használtak föl a földesúri konyhán, miközben kisebb mennyiséget a vendégek és katonák, illetve a füleki ferencesek ehettek meg. (VI. 20. 2. b. táblázat) A földesúrhoz kerülő disznóhús, szalonna, hal, valamint más élelmiszerek tartósítására, ízesítésére minden évben néhány mázsa sót szántak, s csupán egyszer adtak némi sót a divényi plébánosnak is. (VI. 12. 2. b. táblázat) Az italok közül 1715-1735 között néhány cseber pálinkát fogyasztott a föl­desúr vendégeivel. (VI. 27. 2. b. táblázat) Zichy I. Károly viszont alig kért sört, bár vendégei szívesen itták azt, s az uradalom sernevelőházában készült italt nem sajnálta a füleki és szécsényi ferencesektől sem, sőt olykor a divényi plébá­nos is kaphatott belőle. (VI. 26. 2. b. táblázat) A bort is jobbára Zichy I. Károly vendégei itták, de a füleki ferenceseknek csak 1719-ben adtak kis mennyiségben bort. (VI. 25. 2. b. táblázat) Valószínűleg a számadásokba nem jegyezték le a földesúri fogyasztásra ke­rülő valamennyi élelmiszert, állatot és gabonát, minderről tanúskodnak az 1714. évi iratok, melyekben a Divényből Oroszvárra került naturáliák egy részét so­rolták fel. Az említett év január 15-én az orosz vári kastélyba a divényi jószágból 10 edény „boronzát", vagyis juhtúrót, 14 sajtot, 14 icce vajat, 30 császármadarat, 4 őzet, 1,5 kila mogyorót, 12 ludat és 15 kappant szállítottak. Néhány hónap el­teltével, október 19-én több edény „boronzát", 15 icce vajat, 4 kila aszalt szilvát, 2 kila mogyorót, 14 ludat, 20 kappant, 20 récét, míg december 7-én 19 császárma­222

Next

/
Thumbnails
Contents