Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. c. A földesúri jövedelem

A földesurak gyakorlatilag mindenféle állatból részesültek. Minden évben 100-200 vaddisznót, 10-20 őzet szállítottak a földesúrhoz, aki néhány állatot vendégeinek vagy hitelezőinek adott, esetleg orvosának küldetett. (VI. 24. 2. b. és VI. 23. 2. b. táblázatok) A vaddisznókéhoz képest eltörpült a földesúrnak szánt házi sertések száma, amely még a három tucatot sem érte el évente. A földesúri fogyasztásra vágott házi sertések mellett egyházi embereknek, vendégeknek is juttattak néhány sertést. (VI. 17. 2. b. táblázat) Úgy tűnik, juhot inkább Zichy I. István kért uradalmából, néha azonban Zichy I. Károly sem vetette meg a juhból készült étkeket, bár a vendégei is ehettek juhhúst, s a füleki, szécsényi ferenceseknek is szívesen vitetett néhány állatot. (VI. 13. 2. b. táblázat) A szarvasmarhákat valójában nem étkezési célra tenyésztették, még a földesúrnak is igen ritkán vágtak borjút, s a füleki ferencesek vagy a divényi plébános szarvasmarhát szintén csak kivételesen kaphatott. (VI. 16. 2. b. táblázat) A baromfiakat csupán az 1690-es évek számadáskönyveiben jegyezték fel, amelyekből kiderül, hogy libát a földesúr is evett, de egy-egy évben több tucat tyúk, kacsa, pulyka és liba került az uradalom nemritkán hívatlan vendégeihez, a katonákhoz. (VI. 22. 2. b. táblázat) Zichy I. Károly igen kedvelhette a sajtot, hiszen konyhájára évente több 100 font sajtot szállítottak az uradalomból, bár fogyasztása élete alkonya felé látványosan megcsappant. A sajt élvezetéről a földesúr vendégeinek sem kellett lemondania, de nem feledkezett meg a ferences szerzetesekről sem, 1716-ban pedig a divényi iskolamester is kapott a földesúr kedves ételéből. (VI. 21. 2. b. táblázat) Ugyancsak jó néhány 100 icce vajat használtak föl a földesúri konyhán, miközben kisebb mennyiséget a vendégek és katonák, illetve a füleki ferencesek ehettek meg. (VI. 20. 2. b. táblázat) A földesúrhoz kerülő disznóhús, szalonna, hal, valamint más élelmiszerek tartósítására, ízesítésére minden évben néhány mázsa sót szántak, s csupán egyszer adtak némi sót a divényi plébánosnak is. (VI. 12. 2. b. táblázat) Az italok közül 1715-1735 között néhány cseber pálinkát fogyasztott a földesúr vendégeivel. (VI. 27. 2. b. táblázat) Zichy I. Károly viszont alig kért sört, bár vendégei szívesen itták azt, s az uradalom sernevelőházában készült italt nem sajnálta a füleki és szécsényi ferencesektől sem, sőt olykor a divényi plébános is kaphatott belőle. (VI. 26. 2. b. táblázat) A bort is jobbára Zichy I. Károly vendégei itták, de a füleki ferenceseknek csak 1719-ben adtak kis mennyiségben bort. (VI. 25. 2. b. táblázat) Valószínűleg a számadásokba nem jegyezték le a földesúri fogyasztásra kerülő valamennyi élelmiszert, állatot és gabonát, minderről tanúskodnak az 1714. évi iratok, melyekben a Divényből Oroszvárra került naturáliák egy részét sorolták fel. Az említett év január 15-én az orosz vári kastélyba a divényi jószágból 10 edény „boronzát", vagyis juhtúrót, 14 sajtot, 14 icce vajat, 30 császármadarat, 4 őzet, 1,5 kila mogyorót, 12 ludat és 15 kappant szállítottak. Néhány hónap elteltével, október 19-én több edény „boronzát", 15 icce vajat, 4 kila aszalt szilvát, 2 kila mogyorót, 14 ludat, 20 kappant, 20 récét, míg december 7-én 19 császárma222