Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 2. A divényi uradalom pénzmozgásai (1687-1787) - VI. 2. c. A földesúri jövedelem

és szklabonyai plébánosok kaptak némi pénzt. A ferences szerzetesekhez is mindössze két évben juttattak pénzadományt, 1717-ben a füleki, 1730-ban a szécsényi ferences atyák számára. A XVIII. század második felében pedig csak 1759-1760 folyamán mutatható ki kegyes célra szánt 2-2 forint. Az egyházra általában pár forintos összegeket költöttek, de néhány évben ezek a pénzek megközelítették a 200 forintos határt is, sőt 1722-ben meg is haladták azt, hiszen az ekkor leégett divényi templomot Zichy I. Károly építtette újjá.

547 A XVII. században nem volt szokatlan, hogy az uradalmon átvonuló hadakat el kellett látni vagy nagylelkű ajándékot szükségeltetett adni a katonai vezetőknek, hogy katonáik ne okozzanak kárt a földesúr javaiban. Meglehetősen megemelkedtek a hadi jellegű kifizetések 1703-tól a kuruc kincstári birtokok közé kerülő divényi uradalomban, ráadásul ezek az összegek még nagyobbak is lehettek a számadásokban szereplőknél, mivel nagyon sok tétel mellé nem írták föl az értékét. Az uradalmon ekkortájt sűrűn vonultak át hadak, ezeket el kellett tartani, másfelől Gácsra, Selmecbányára kellett ellátmányt küldeni a kurucoknak. A pénzbeli jövedelmek mellett a földesuraknak természetbeni juttatások is jártak, amelyek 1687-től egészen 1743-ig elemezhetőek. A gabonafélék közül a tárgyalt korszak elejétől 1731-ig a földesúr kétszerest alig kért magának és kíséretének, jellemzőbb volt, hogy néhány kila kétszeressel látta el vendégeit vagy jótéteményként a szerzeteseket, a divényi plébánost és a divényi iskolamestert, mindenesetre a földesurak által felhasznált mennyiség általában 10-40 kilányi volt. (VI. 1. 2. b. táblázat) A földesúr által igényelt búza 1725-1743 között még a 30 kilát sem érte el, még akkor sem, ha néhány kilát a füleki, szécsényi, szentpéteri ferences barátoknak vagy a divényi, zahorai iskolamestereknek adományozott. (VI. 2. 2. b. táblázat) A néhány esztendőben megfigyelhető földesúri árpát elsősorban a Zichy I. Károly konyhájába szánt sertések hizlalására fordították, de mennyisége egy évben sem érte el a 100 kilát. (VI. 4. 2. b. táblázat) Zichy I. Károlynak csupán két esztendőben adtak ki némi rozst. (VI. 3. 2. b. táblázat) A földesúr jövedelme zabból általában alig haladta meg a 10-20 kilát, de néhány évben ennek a mennyiségnek a tízszeresét is elfogyasztották az uradalom területén a földesúr számára hizlalt sertések, kisebb mértékben a baromfiak, s természetesen a lovak. A polgári és katona vendégek számára 1716-ig biztosítottak zabot, amely csupán 1688-ban vált számottevővé. Néhány kila zab jutott 1714-től a füleki, olykor pedig a szentpéteri és a szécsényi ferenceseknek is. (VI. 5. 2. b. táblázat) Divény urai a gabonán kívül más terményekre is igényt tarthattak. A hajdináról csak az 1680-as években tudjuk, hogy szerény mennyiségben kásaként fogyasztották a földesúr kíséretébe tartozók. (VI. 6. 2. b. táblázat) Az 1716-os esztendőben 2,5 kila aszalt szilvát kapott a földesúr, míg vendégei 2 kilát. (VI. 7. 2. b. táblázat) Zichy I. Károly élete vége felé uradalmából néhány kila borsót és babot vételezett, csupán egyszer tálaltak föl vendégeinek hüvelyesekből készült ételt, és a füleki ferencesek is mindössze 1 kilát kaptak 1721-ben. (VI. 8. 2. b. táblázat) 547 Nóvák, 1917. 32.; Zilka, 1999. 56. 221