Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 1. A természetbeni bevételek és felhasználásuk (1687-1743)

en zabból származott, de a kétszeres és az árpa mennyisége is számottevő volt bizonyos esztendőkben.

447 (VI. 1.1. táblázattól a VI. 5. 3. táblázatig) Az uradalom raktáraiba kerülő gabona döntő része a Zichy-birtok területéről származott és elsősorban a földesúri majorság terményéből és a paraszti gazdaságok dézsmájából tevődött össze.

448 A majorság és a dézsma aránya eltérő volt az egyes gabonafélék körében. Az 1687-1731 közötti időszakban általában a majorsági szántókon termett gabona alkotta a kétszeresbevételeket, de hét évben, főként a XVII. században a dézsma volt nagyobb. A kétszereshez hasonlóan 1721-1743 között a dézsmával szemben a majorsági termelés határozta meg az uradalom éves búzakészletét, kivéve az 1725. és az 1726. éveket, amikor nem volt majorsági búza, valamint az 1743. esztendőt. A parasztság természetbeni kötelezettségéből azonban nagyobb bevétel származott a majorsági termeléshez képest a többi gabonafajta esetében, bár néhány kivételes esztendőben (jobbára a XVII. században és az 1720-as években) a majorsági gabona aránya nagyobb volt a rozst, az árpát és a zabot tekintve. A kétszeres- és a búzabevételeket a malomvám is gyarapította, bár csak néhány esztendőben. A XVII. század folyamán a kétszeres hajdúgabonaként, a XVIII. században némelykor az árpa, a rozs cenzusként és bérleti díjként kerülhetett a magtárba az uradalom népétől.

449 A gabonavásárlás nem volt jellemző az uradalomra, sőt búzáért és rozsért sohasem adtak ki pénzt. A Rákóczi-szabadságharcot követően az uradalom gabonatermése nem volt elegendő, ekkor a 447 Az 1687-től 1731-ig jelentkező kétszeresbevétel 502-1440 kila volt, mindössze 17111713 táján csökkent le ez az érték. Az uradalom magtáraiba kerülő búza mennyisége 1721-1743 folyamán erős hullámzáson esett át, 80-3950 kila között mozgott úgy, hogy az 1720-as évek derekán jelentkező száraz, kedvezőtlen időjárás hatására erőteljesen lesüllyedt, s a korszak vége felé megemelkedett. Mindezen idő alatt a 370-5848 kila mennyiség körül mozgó rozsbevétel a búzáéval megegyező tendenciát vett fel. Az árpabevétel nagyságát 1687-1743 között tekintve elmondható, hogy a majorsági termelés megszervezése, újraindítása táján, vagyis 1687-ben és a Rákóczi-szabadságharcot követően, 1713-ban 100 kila alatt volt, azonban 1734-ig általában 223-629 kila, azt követően pedig 1194-1364 kila árpát számoltak össze. A zabból mindeközben 359-3150 kila került az uradalom magtárába, amit csak az 1711-13-as évi mennyiségek múltak alul. A zab mennyisége is egyre inkább gyarapodott, amit az 1720-as évek közepe vetett vissza ideiglenesen. 448 Voltak azonban olyan esztendők is, amikor a major- vagy a dézsmagabona teljesen elmaradt. A majorsági kétszeresből 1715-ben, búzából 1725-1726 folyamán, rozsból 1735-ben, zabból 1714-ben nem származott bevétel, ám árpát a földesúri kezelésben lévő földekről minden vizsgált évben betakarítottak. Némely évben viszont nem jelentkezett a dézsma kétszeresből (1727,1729), búzából (1723,1727), rozsból (1727), de árpából (1727) és zabból (1727) sem. 449 Az 1691-1713 közötti időszakban kimutatható malomvám kétszeresből, ami a 94 kilás határt sohasem haladta meg, ugyancsak jelentéktelen volt 1734-1743 között a malomvámból származó búza is, ami minden első évben 40 kilát, a második esztendőben 20 kilát tett ki. A XVII. század végén a hajdúk ellátására 67-136 kilányi kétszerest is beszedtek az uradalom népétől, 138 kila árpa folyt be cenzus címén 1717-ben, illetve 32 kila rozst adtak az uradalomnak bérleti díjként 1734-1738 táján. 173