Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása - VI. 1. A természetbeni bevételek és felhasználásuk (1687-1743)

VI. A divényi uradalom gazdálkodása A divényi uradalom gazdálkodásáról nem csupán a mezőgazdasági, az ipari termelés és a kereskedelem jellemzői árulkodhatnak, hanem az uradalmi bevételek előteremtésének és a megtermelt javak felhasználásának módjai is. A Zichy ek Nógrád vármegyei birtokának 1687-1787 között készült számadásai, pontosabban az azok alapján 47 esztendőben felállítható pénzügyi mérlege alapján vizsgálható az uradalom hosszú távon értelmezett „gazdaságpolitikája".

446 A bevételek és kiadások elemzése önmagán túlmutatva bemutathatja az uradalom önellátó vagy éppen piacra termelő jellegét az uradalmon belül megtermelt javak, illetve felhasználásuk összetételét és arányát, végső soron a birtok jövedelmezőségét. A pénzbevételek és -kiadások mellett azonban mindenképpen figyelmet érdemel a természetbeni készletek mozgása is, hiszen az uradalomhoz kerülő természetbeniek adminisztrációs értelemben vett „bevétele", valamint a készletek különféle módon történő fogyása, vagyis „kiadása" éppen olyan jól árnyalhatja az uradalmi gazdálkodásról felvázolandó képet, mint az uradalom kasszájába folyó pénzbevételek és az abból való kifizetések. VI. 1. A természetbeni bevételek és felhasználásuk (1687-1743) Noha az uradalom mindenkori tiszttartója 1687-1743 között a természetbeni készletek változását rögzítette, nem szentelt egyforma figyelmet az uradalomhoz kerülő vagy éppen különféle módon felhasznált termények (pl. gabona, széna, komló), állatok (pl. szarvasmarha, sertés, méhek), állati eredetű termékek (pl. sajt, gyapjú), szeszes italok, valamint építőanyagok lejegyzésére. Mindezek ellenére meglehetősen fontos az uradalmi gazdálkodás vizsgálata szempontjából a természetbeni javak változásának követése. Az uradalom raktárába került, majd onnan kiadott gabona, vagyis az adminisztrációs értelemben vett gabonabevétel és -kiadás alakulása 1687-1743 között követhető nyomon. Az uradalmi gabona mennyisége a korszak folyamán emelkedett, bár a szabadságharc és az 1720-as évek szárazsága visszavetette a termelést. Az egyes gabonafélékből ingadozó nagyságú készlettel rendelkezett az uradalom, ha azonban a legnagyobb éves értékeiket tekintjük, akkor a következő sorrend állítható föl: a legnagyobb készlet rozsból, majd búzából, azt követő446 A továbbiakban a száz esztendőre vonatkozó adatok a következő forrásokból származnak: MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadáskönyvek 16871766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. 172