Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 2. Az uradalom ipara - IV. 2. a. A földesúr által bérbe adott ipari üzemek

ró összegek mutathatóak ki, bár ezek is csak ritkán különíthetőek el az ún. cenzustól, amelyhez az uradalom tiszttartói sorolták. Mindehhez hasonlóan a számadásokban az ipari bérleteket, vagyis a malmok, mészárszékek és üveghuták bérleti díjait is gyakran a cenzus kategóriába sorolták attól elválaszthatatlanul. A földesúri kezelésben lévő üzemek között a legnagyobb hasznot hajtók a szeszfőzdék voltak, ám a pálinka- és sörfőzőházak termeléséből származó bevétel csak a sör és a pálinka uradalmi kocsmákban történő értékesítése révén jelentkezett, amely kereskedelmi bevételként is értékelhető. A szeszfőzdék mellett megemlítendő még a pintér- és a kovácsműhely, a téglakészítő üzem és a kimutathatóan két évig földesúri kezelésben lévő üveghuta. A pénzbevételek mellett az ipari termelésből természetbeni bevételek is származtak.

326 Az összbevételek között az ipari pénzbevételek aránya 1687-től 1743-ig még az említett pontatlanságok ellenére is viszonylag figyelemreméltó volt, 1717-ben a 21%-os arány is megfigyelhető. A három pénzbevételtípus pontos elkülönítése gyakorlatilag lehetetlen a már említett besorolási problémák miatt. A rendelkezésünkre álló adatok alapján azonban elmondható, hogy az ipari bevételek maximum 11%-át tette ki a lakosság ipari termeléséből származó pénz a 17. század folyamán, majd 1734-et követően ez az arány csupán 1-3%-os lett. Az ipari bérlet csupán a Rákóczi-szabadságharc idején volt kizárólagos, de általában 2-27% mutatható ki. Mindezekből már jól látható, hogy csak a szabadságharc alatt nem figyelhető meg a földesúri kezelésből származó ipari pénzbevétel, ám minden más esztendőben legalább 62%-os volt, sőt 1714-1738 között a 90-96%-ot is elérte. (V. 5. táblázat) IV. 2. a. A földesúr által bérbe adott ipari üzemek Az uradalom területén lévő mészárszékek közül néhány a Zichy-birtok tulajdonában volt. A birtok területén sűrű malomhálózat alakult ki, de az uradalmi malmokban dolgozók nem fizetett uradalmi alkalmazottaknak számítottak, hanem bérlőként munkájuk után pénzzel és természetbeniekkel tartoztak a központnak. A molnárokhoz hasonlóan a Zichyek alatt termelni kezdő üveghuták bérlői sem az uradalom fizetett alkalmazottai voltak, bár kivételesen 1715-1716 folyamán a divényhuttai üveghutás fizetést kapott. 326 Az üveghuta bérleti díja pénz helyett olykor üveg is lehetett. A málnapatakiak faizásért és munka váltságként adtak deszkát. (VI. 32. 1. táblázat) A kotmanlehotai molnár és a vámosfalviak, dobrocsiak ún. cenzusként küldtek zsindelyt, a málnapatakiak pedig faizásért és munkaváltságként. (VI. 33.1. táblázat) A zsindelyszegbevételt a vámosfalviak, dobrocsiak cenzusa és az uradalmi kovács munkája is gyarapította. (VI. 34.1. táblázat) Az előbbiekhez hasonlóan a divényi és a cigány kovácstól, valamint a vámosfalviak, dobrocsiak cenzusaként került gerendaszeg az uradalomhoz. (VI. 35.1. táblázat) 124