Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)
IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 2. Az uradalom ipara
A kovácsok A kovácsok az uradalom mezővárosaiban és falvaiban egyaránt megjelentek a tárgyalt korszak folyamán. Az 1736. évi összeírás két divényi és egy turopolyai kovácsot említett, 1759-ben viszont már több településen is följegyeztek kovácsokat, ekként Alsóprébely, Turopolya, Vámosfalva, Losonc, Szenna nevű településeken. A szita- és rostakötők A mezővárosok között kimondottan az uradalmi központra volt jellemző a rosta- és szitakészítők működése. A Fényes Elek-féle XIX. századi leírásba bekerült, hogy a „divényiek szitákat, rostákat kötnek" ? u Az uradalmi központban a rosta- és szitakészítők azonban már az előző században is jelen voltak, 1736-1751 között szám szerint hárman, 1759-ben viszont már négyen. Az építőipar Az uradalmi épületek építése vagy javítása során gyakran találkozhatunk kőművesek említésével, ám csak az 1716-os esztendőből tudható biztosan, hogy divényi kőműves dolgozott a vámosfalvi kocsmánál. Csupán az 1751-ben készült összeírás említett egy, az 1759. évi pedig két kőművest, azokat is Balassagyarmaton. Az uradalom épületeihez szükséges meszet 1743-ig jobbára Rózsalehotáról szerezték be, 1759-1766 között viszont az uradalom meszet értékesített, amelynek jobbágyi vagy uradalmi eredete adatok híján nem dönthető el. 325 Egyéb Az uradalom két jelentős mezővárosában, Di vény ben és Balassagyarmaton 1751 táján a kézművesek között más foglalkozással rendelkezőket is fölsoroltak. Ekkor az uradalom központjában egy-egy festő és órás élt, Balassagyarmaton viszont egy aranyműves, bár az utóbbi jelenléte a korszak folyamán más esztendőben nem mutatható ki. IV. 2. Az uradalom ipara A Zichyek Nógrád vármegyei birtokán a termelés jellege szerint háromféle eredetű ipari pénzbevétel illette az uradalmi kasszát, amelyek a lakosság ipari tevékenységéből, a földesúri kezelésben tartott iparból és a földesúr által bérbe adott ipari üzemekből származtak. A lakosság különféle iparágakkal foglalkozott, mégis a bevételek között csak a kenyérsütés, a sör- és pálinkafőzés után já324 Fényes, 1847. 201. 325 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. 123
