Szirácsik Éva: A divényi uradalom gazdálkodása a Zichy hitbizomány első száz évében 1687–1787 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2005)

IV. Az uradalom ipari termelése és bányászata - IV. 2. Az uradalom ipara

A kovácsok A kovácsok az uradalom mezővárosaiban és falvaiban egyaránt megjelentek a tár­gyalt korszak folyamán. Az 1736. évi összeírás két divényi és egy turopolyai ková­csot említett, 1759-ben viszont már több településen is följegyeztek kovácsokat, ek­ként Alsóprébely, Turopolya, Vámosfalva, Losonc, Szenna nevű településeken. A szita- és rostakötők A mezővárosok között kimondottan az uradalmi központra volt jellemző a ros­ta- és szitakészítők működése. A Fényes Elek-féle XIX. századi leírásba bekerült, hogy a „divényiek szitákat, rostákat kötnek" ? u Az uradalmi központban a rosta- és szitakészítők azonban már az előző században is jelen voltak, 1736-1751 között szám szerint hárman, 1759-ben viszont már négyen. Az építőipar Az uradalmi épületek építése vagy javítása során gyakran találkozhatunk kő­művesek említésével, ám csak az 1716-os esztendőből tudható biztosan, hogy divényi kőműves dolgozott a vámosfalvi kocsmánál. Csupán az 1751-ben ké­szült összeírás említett egy, az 1759. évi pedig két kőművest, azokat is Balassa­gyarmaton. Az uradalom épületeihez szükséges meszet 1743-ig jobbára Rózsa­lehotáról szerezték be, 1759-1766 között viszont az uradalom meszet értékesí­tett, amelynek jobbágyi vagy uradalmi eredete adatok híján nem dönthető el. 325 Egyéb Az uradalom két jelentős mezővárosában, Di vény ben és Balassagyarmaton 1751 táján a kézművesek között más foglalkozással rendelkezőket is fölsoroltak. Ek­kor az uradalom központjában egy-egy festő és órás élt, Balassagyarmaton vi­szont egy aranyműves, bár az utóbbi jelenléte a korszak folyamán más eszten­dőben nem mutatható ki. IV. 2. Az uradalom ipara A Zichyek Nógrád vármegyei birtokán a termelés jellege szerint háromféle ere­detű ipari pénzbevétel illette az uradalmi kasszát, amelyek a lakosság ipari te­vékenységéből, a földesúri kezelésben tartott iparból és a földesúr által bérbe adott ipari üzemekből származtak. A lakosság különféle iparágakkal foglalko­zott, mégis a bevételek között csak a kenyérsütés, a sör- és pálinkafőzés után já­324 Fényes, 1847. 201. 325 MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 257. No. 1-30. Számadások 1687-1766.; MOL P. 707. Zichy család levéltára, Fasc. 182. et A. Számadások 1783-1787. 123

Next

/
Thumbnails
Contents