Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

Szerkesztői tájékoztató

A megszűnt, elcsatolt és egyesített települések esetében a tól-től ragokkal utalok a változásokra. A Csehszlovákiához (Szlovákiához) csatolt települések esetében feltüntettem az 1918-as valamint az 1945-ös szlovák névváltozatot. Ha időközben megváltozott a korábbi szlovák elnevezése, akkor []-jelben található a mai hivatalos forma. Ha kettő vagy több települést egyesítettek, akkor általában a nagyobb település elnevezése maradt érvényben, vagy teljesen új nevet alkottak. Ilyen esetben a névváltozatoknál ezt külön megjelöltem, pl. Balassagyarmatnál: 1905-1925 Balassagyarmat (egyesítették Ujkóvár településsel), 1925-1939 Balassagyarmat (egyesítették Tótgyarmat településsel), 1939-1973.04.14. Balassagyarmat (egyesítették Ipolyszög és Patvarc településekkel), 1973.04.15től Balassagyarmat. Fontosnak tartottam még feltüntetni azon települések nemzetiségi neveit is a nemzetiség megjelölésével, ahol ezt használják, illetve a helységnévtábla is jelzi. Bármennyire is meglepő, ezt a hivatalos kiadványok (térkép, útikönyv) többnyire nem jelzik, tekintettel arra, hogy ez nem „kötelező". A nemzetiségi elnevezést dőlt betűkkel, a község névváltozatának végén tüntettem fel. II. Járási beosztásának változásai: A II. pontban a települések járási beosztásait szerepeltetem 1984-ig, a járások megszüntetéséig. Ezt követően létrehozták az adott nagyobb település (városi jogú nagyközség, város) környékének községeit, valamint a közvetlen megyei irányítás alá vonást, ami 1990-ig volt érvényben. Ezek az adatok is e pontban lettek feltüntetve. III. Körjegyzőségi beosztásának változásai. A körjegyzőségek 1950-ben, a tanácsi rendszer bevezetésével megszűntek. 1990 után több településen újra létesültek a körjegyzőségek. Utóbbiak is itt találhatók. IV. Közigazgatási jogállás (kisközség, nagyközség, város, tanácsok, önkormányzatok, stb.): Ebben a pontban a település rangját és az azokhoz kapcsolódó információkat ismertetem. V. Területi rendezések, elcsatolások: Fontosnak tartottam azokat az adatokat is közölni, ha egy településtől földterületi részt csatoltak el. Ezek hasznos információval szolgálnak a külterületi földek határvitáihoz. VI. Állami anyakönyvi kerületek beosztása: Az állami anyakönyvezést 1895. október l-jével vezették be. Az eltelt 110 év alatt egy település több anyakönyvi kerületbe is tartozott. Különösen fontosnak tartottam ezek pontos feltüntetését, ezzel elősegítve, hogy a polgárok is tudják településük anyakönyvei hol találhatók meg. Az anyakönyvi kerületek változásával kapcsolatosan elsősorban a hivatalos lapok adtak tájékoztatást. Több esetben előfordul, hogy a BM által elrendelt és többnyire ez lenne a hivatalos - változás nem fedi a valóságot. Ilyen esetben külön is megjegyeztem ennek tényét. Ha az anyakönyvi kerületi központhoz a későbbiekben hozzácsatolták más település anyakönyvezését - dőlt betűkkel külön is felsoroltam ezeket. Az elcsatolt települések esetében addig az időpontig követtem nyomon a változásokat, amíg Nógrád megyéhez tartoztak.