Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

Szerkesztői tájékoztató

Ha valamely település esetében az anyakönyvi bejegyzés bizonyos részei Szlovákiában található meg, akkor ezt külön feltüntettem az őrző település szlovák elnevezésésével együtt. VII. Külterületi lakott helyek: A hivatalos közlemények, valamint a kiadott szabályrendeletek számos külterületi (törzskönyvezett) lakott helyet tüntetnek fel. Ezek évek szerinti összegyűjtését is fontosnak tartottam, hiszen végig lehet követni az elnevezési változásokat. Fontos megjegyezni, hogy csak a megjelölt hivatalos források adatait vettem alapul, tehát mellőztem a helységnévtárak adathalmazait, mivel nem ez volt az elsődleges cél munkánk esetében. Minden esetben az eredeti írásmódot és helyesírást vettem alapul. Nem javítottam ki és nem egységesítettem ezeket. Előfordulhat az is, hogy egy külterületi névnek van más helyi változata, illetve írásmódja, de még más helyesírási változata is. Ezek kikutatásával nem foglalkoztam. Azt vettem alapul, amit a törvényhatóságok jóváhagytak és közzétettek. VIII. Megjegyzések: Ebben a pontban minden olyan lényeges információt igyekeztem feljegyezni, ami témánk szempontjából nélkülözhetetlen forrásokat közöl, pl. tervezett községnév, körjegyzőség megszüntetése, új körjegyzőség alakulása stb. Az adatokat kronológia szerint sorolom fel. A trianoni békeszerződés pontjait 1921-ben fogadták el törvényileg, de előtte már meghúzták az Ipoly folyó mentén a katonai demarkációs vonalat 1918. december 24-én. Ezt az időpontot tekintettem az elcsatolás időpontjának. Az 1945ös moszkvai magyar fegyverszüneti egyezmény életbeléptetésének időpontját, 1945. január 20-át vettem alapul az 1938. november 2-a előtti határok visszaállításánál. Általános megjegyzések: Az ismertetett nyolc ponttal kapcsolatosan még az alábbiakat kell elmondanom: - Minden település kezdő neve nagy és vastag betűkkel van szedve: a jelenlegi megyei települések nevei álló, az elcsatolt és a megszűnt településeké pedig dőlt betűkkel. - Minden településnél a VIII. pontot követően megszámozva közöljük a vonatkozó forrásokat. A feloldásuk a rövidítések jegyzékében található meg. - Amelyik településnél valamelyik pontra nem fordul elő adat, ez a pont értelemszerűen kimaradt. A Felvidék visszacsatolását követően, valamint más megyei átcsatolások esetében a Nógrád megyéhez került települések adatait csak az idekerülésük időpontjától dolgoztam fel. A rendelkezésemre álló források nem teszik lehetővé, hogy külön vizsgáljam pl. a Hont vármegyében zajlott közigazgatási változásokat. Ha újra elcsatolásra került a település, akkor az elcsatolás időpontjáig követhető nyomon a változás. - A kötethez külön készítettem egy magyar-szlovák, szlovák-magyar helységnévsoros szótárt, ezzel is megkönnyítve az érdeklődők munkáját.