Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig

263. Losoncz r. t. város neve érintetlenül marad. A város területén lévő puszták közül a Fabianka puszta és a Losonczi Gőzmalomtelep neve törzskönyvelendő. Ezen véghatározat kiadatik a vármegye alispánjának azzal, hogy jogerőre emelkedte után az országos községi törzskönyvbizottság útján a m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztendő lesz s ennek egy-egy példánya a hét járás főszolgabírájának és Losoncz r. t. város polgármesterének megküldetik. Egyben ezen véghatározat a vármegye hivatalos lapjában szabályszerűen kihirdetendő lesz azzal, hogy ellene kihirdetésének 8-ik napjától számított 15 napon belül a vármegye alispánjához benyújtott s a m. kir. belügyminister úrhoz intézett fellebbezésnek van helye. (Nógrádvármegye Hivatalos Lapja. XXXIV. évf., 23. sz. 1905. június 1. 1-6. p.). Az első világháborút követően, a tanácsköztársasági események következményeként 1918-1919-ben több nógrádi települést (Balassagyarmat, Salgótarján, Szécsény) szálltak meg a csehszlovák légionáriusok, de csak rövid időre, mert a lakosság fegyveres ellenállása meghátrálásra kényszerítette őket. Néhány településen rövidebb ideig cseh közigazgatást vezettek be. 1918. október 23-án lemondott a király által kinevezett magyar kormány, majd megalakították a Nemzeti Tanácsot. Létrejöttek a helyi nemzeti tanácsok, munkás-, katona- és földművestanácsok. A korábbi törvényhatósági bizottságok, illetve a képviselő-testületek helyett ezek vették át a közigazgatás irányítását. Az 1919-es eseményekhez tartozik még, hogy elrendelték Erdőtarcsa községnek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe való átcsatolását. Az idő rövidsége miatt minden bizonnyal csak papíron maradt ez az intézkedés. A nem is közvetlenül a megye szélén fekvő településnek kihasítása fizikailag „nem" lett volna megoldható. Az északi részeken, a katonailag megszállt területeken ún. katonai közigazgatást vezettek be. Ennek következtében mesterségesen létrejött egy csehszlovák és magyar határ az Ipoly folyó szakaszán. Ezt véglegesítette az 1920. július 4-én életbeléptetett trianoni békeszerződés. A gyászkeretbe foglalt törvény rögzíti Nógrád vármegye határait. Ezzel az intézkedéssel Nógrád vármegye 1747 km

2-ét, területének 42,3 %-át, Losonc város és 117 települése 92.897 lakójával (lakói 35,5 %-ával) Csehszlovákiához csatolta. A gyászkeretes törvény így rögzíti Nógrád vármegye határait: (Részletek a gyászkerettel ellátott XXXIII. törvénycikkből, a trianoni békeszerződésből.) Az Eszakamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről.