Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. (Salgótarján, 2005)

NÓGRÁD MEGYE KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSAI (1872-2005) - B, Közigazgatási változások 1872-1920-ig, a trianoni békeszerződés életbeléptetéséig

(A megerősítő okiratok létéről felvett első jegyzőkönyv kelte: 1921. július hó 26. napja.) (Kihirdetése elrendeltetett 1921. évi július hó 27-én. - Kihirdettetett az „Országos Törvénytár"-ban 1921. évi július hó 31-én.) I. §. Tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott, és amely annak idején a m. kir. kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal bírt: az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi június hó 4. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik. II. rész. Magyarország határai 27. cikk. Magyarország határai következőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet): 4. Cseh-Szlovákországgal: „... innen dél-délnyugat felé a 278. magassági pontig a Sajó és a Rima összefolyásától délre: a helyszínén oly módon meghatározandó vonal, hogy a bánrévei pályaudvar Magyarországnak maradjon, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén a pelsőczi és losonczi két vasúti vonal közt cseh-szlovák területen összekötő vonal legyen építhető; innen délnyugat felé a 485. magassági pontig, körülbelül 10 km.-re Salgótarjántól kelet-északkeletre: a helyszínén megállapítandó vonal, amely általában az északra eső Rima és a délre eső Hangony és Tárna medencéinek vízválasztó-vonalát követi; innen nyugat-északnyugat felé a 727. magassági pontig: a helyszínén megállapítandó vonal, amely Magyarországnak hagyja Zagyvaróna és Salgó helységeket és bányákat és Somosújfalu állomástól délre halad; innen északnyugat felé a 391. magassági pontig, körülbelül 7 km.-re Lükétől keletre: az a vonal, amely általában a Dobroda medencéjét északkeleten határoló gerincet követi s a 446. magassági ponton át halad; innen északnyugat felé, az Ipoly folyásán, Tarnócztól északkeletre, körülbelül 1.500 m. távolságnyira választandó pontig: a helyszínén megállapítandó vonal, amely a 312. magassági ponton és Tarnócz és Kalonda között át halad;