Szirácsik Éva: „Rákóczy levelek”. Nagy Iván Rákóczi-kori iratmásolatainak regesztái a Nógrád Megyei Levéltárból - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 46. (Salgótarján, 2005)
R. Várkonyi Ágnes ajánlása
rület. Még inkább ismeretlenek voltak addig a pénzügyi fegyelem, a rend, az egyenlő teherviselés megvalósításáért küzdő fejedelem dokumentumai. A találékonyság: a hadak útjából oly módon húzódjanak el a falvak, hogy a malmukat is szedjék szét, magukkal vihessék. S a telhetetlenség, mert nehéz már Nagy Ivánnak is megérteni, hogy a korabeli Európa legjobb diplomatája, Wenzel Wratislaw herceg, I. József császár dúsgazdag kancellárja, miért vágyott rá, hogy beüljön gróf Forgách Simon generális Nógrád vármegyei birtokába. Tudósít az anyag Rákóczi zászlói alatt harcoló idegenekről, például Franz du Pré strázsamesterről vagy Charles Bonafous ezredesről. És mindemellett, árad a mindennapi élet, amit költői fantázia ki nem találhatna: a „bigámiás rab" vagy bizonyos Mácsai Katalin, aki francia tisztekkel paráználkodott, férje mégis igaz szívvel szerette őt. Különböző műfajú, horderejű események kavalkádja, ami az iratokból első olvasatra kitűnt. Alaposabban áttekintve nyilvánvaló: a rendező erő ebben a látszólagos zűrzavarban Rákóczi állama és a vármegye. A vármegyébe fut be minden, itt kell elintézni, megoldani, teljesíteni a lehetetlent. Mindazt, ami Rákóczi koncepciójában világos, viszont a háború kiszámíthatatlan, az ország szegény. Az új magyar állam működése a vármegyei szervezet nélkül lehetetlen. A különböző dokumentumokban végigkísérhető a nyolc esztendő története Rákóczi országépítő elképzelése és az iszonyatos nehézségek. Mindezt az élet kiszámíthatatlan változatosságában és kendőzetlen valóságában tárta a késői utód elé ez az irat együttes. Hogy maradt így együtt? Feltehetően a romhányi csata után csomagolták össze Nógrád vármegye tisztviselői. Megkapták ugyanis a Magyar Királyi Kamara 1710. január 24-én kelt vészjósló rendelkezését. Ez kilátásba helyezte, hogy a háború befejezése után az árulóknak fejét veszik, javaikat elkobozzák, és utasítja a vármegyét, írják össze azokat a nemeseket és nemesi kiváltsággal nem rendelkezőket, akik olyan rebelliseknek, mint Bottyán János generális és Somogyi Ferenc pénzt kölcsönöztek, és jelentsék. Majd miután augusztus 19-én Rákóczi bejelentette, hogy megkezdik a béketárgyalásokat, s a túlerőben lévő császári csapatok nagy területeket foglaltak el, az iratokat az egri káptalanba szállították. Rákóczi államának levéltára széthullott, Nógrád vármegye iratai együtt maradtak. így kapta vissza talán a reformkor vége felé Balassagyarmat levéltára. Nagy Iván felismerhette, amikor ráakadt, hogy páratlan lelet. Már voltak történelmi ismeretei, és Rákóczi nevének jelentősége gyermekkora óta tudatosodott benne. A reformkor indította el a pályán, sok kitűnő történetíróval együtt. Születése idején Széchenyi István a kor kihívását így jegyezte fel naplójában: „Alkotmányunk 800 esztendő óta van - és csak néhányunknak van egyáltalán fogalmunk arról, hogy mi is egy alkotmány/" Lefordítva a történetírás nyelvére jelentése világos. Pontos és alapos történetismeretre van szükség, hogy végrehajtsák Magyarországon a polgári átalakulást, és megteremtsék az önálló, 6
