Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
ség köztudottan pénzzel próbált hatékony segítségre ösztökélni. Annak ellenére, hogy tulajdonképpen senkit sem mentett meg, nem festenek róla negatív képet. Sót! „Biztosan hallott már róla, Jánossy Ödön volt a rendőrkapitány. Egy végtelen rendes ember volt. A fia, Jánossy Laci, a bátyámmal járt együtt gimnáziumba, a lánya idősebb volt. Nagyon rendes ember volt, csak így tudok rá visszaemlékezni." - mondja egyikük.100 Friedler Samuról, a zsidó tanács és egyben a hitközség elnökéről furcsa mód ritka kivétellel semlegesebbek az emlékeik (de semmiképp sem jobbak), mint Jánossyról. (►29.) Valamelyest pontosabban tudjuk, hogy a zsidó tanács milyen módon tartotta a kapcsolatot a gettó és a külvilág között, s hogyan próbálta érvényesíteni a gettólakók érdekeit, könnyíteni életüket Balassagyarmaton. Bőven akadhatott dolguk: a „Zsidók Elhatárolt Területének Tanácsa Balassagyarmat" feliratú fejbélyegzővel ellátott, mindösszesen két ismert dokumentum egyike 394/1944. számon május 14-én kelt,101 másika öt nap múlva már a 415. sorszámot viselte. Ez utóbbi irat arra példa, milyen akadályokba, mekkora közönybe ütközhettek, miközben valamelyik gettólakó ügyében próbáltak eljárni: A Nógrád községből Balassagyarmatra szállított Kohn Sándorné otthon maradt tűzifáját szerették volna a gettóba vitetni, természetesen Kohnné költségére, mire a nógrádi körjegyzőtől az alábbi, finoman szólva cinikus választ kapták: „Fentnevezett fa utánküldése tárgyában május 19-én kelt megkeresésére értesítem, hogy nem áll módomban nevezett részére fuvarost keresni és azzal a fuvardíjra egyezkedni, forduljon nevezett írásban valamely ismerőséhez és egyezzen meg vele, a fuvaros pedig ekkor, mielőtt a fát beviszi, jelentkezzen nálam szállítási igazolványért és a fa kiadásáért."102 A zsidó tanács másik, 394. számú irata, majd az abból kerekedő akta a zsidó iparosok Iparügyi Minisztériumhoz való bejelentésével kapcsolatos, s Balassagyarmat ipartestületi anyagában maradt fenn (►30., 31., 32.). Már említettük, hogy Eördögh rendőrkapitány június 13-ai gettószabályzata pontosan kijelölte a zsidó tanács hatáskörét, amely a gettón belüli elhelyezkedésre, a közélelmezésre, az egészségügyi óvintézkedések betartatására és a rend biztosítására terjedt ki. (►24.) A rendelkezésre álló források arról tanúskodnak, hogy a balassagyarmati gettóban a zsidó tanács közkonyhát szervezett, s „ezt a jobb módúak finanszírozták".103 A gettóba - az előírásoknak megfelelően - minél több élelemmel beköltözők néhány nap után beszerzó98 Gescheit Károllyal felvett DE- GOB-jegyzókönyv (2667. szám). w Hasonló módon maradt elintézetlen a salgótarjáni kikeresztelkedett gettólakók istentiszteleten való részvételének engedélyezéséért írott, május 30-ai kérvény is: „A sárga csillagos zsidók a városból el lettek szállítva, így intézkedést nem igényel" - vezették rá az akta hátára, s utalták azt irattárba június 19- én. (►28.) 100 Hídváry István interjúja Cs. Gy.- nével. 101 Nyilvánvaló, hogy a Balassagyarmati Autonóm Ortodox Izraelita Anyahitközség iktatószámain folytatták az ügyintézést a zsidó tanács megalakulását követően. 1944. április 10-éról a hitközség 347. számú iratát ismerjük. 102 NML V. 322.1334. 103 Czilczer Györggyel (3550. szám), valamint Weisz Oszkárnével és Weisz Anikóval (3552. szám) készült DEGOB-jegyzókönyvek. 61
