Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
lehetett látni. Az elzárt terület többi utcai részén pedig a nagykapukat vastag, ún. forsnideszkákkal kívülről keresztbe beszögezték, az ablakokat pedig az utca felől bemeszelték. Az utcákat elzáró kapuk elé csendőrőrszemeket állítottak, a hosszabb utcai szakaszokon pedig tábori csendőrök teljesítettek mozgóőrszolgálatot. így az egész körbezárt terület állandó őrzés alatt állt. Hasonló módon szigetelték el a „kisgettót" is. Itt is bemeszelték az ablakokat, keresztpántokkal látták el a kapukat. E területre egy bejáratot csináltak, mégpedig az Óváros tér 14. szjámú] háznál, ahol ma a Városgazdálkodási Vállalat telephelye van. Ott azelőtt a Salgó-Rudas-féle tüzelőanyag-kereskedés „depója", illetve az épületben szikvízgyár volt. Ebben a házban ütötte fel tanyáját az itt szolgálatot teljesítő tábori csendőrőrs. Az egyes házak kertjeit elválasztó kerítések legtöbbjét ledöntöttek, így az egész tömb területén az utca kizárásával a kerteken keresztül lehetett közlekedni. (Vojtkó István balassagyarmati lakos visszaemlékezése a vészkorszakra. In: A Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve, 1995. Szerk.: Tyekvicska Árpád. Balassagyarmat, 1995, 136-145. p. Idézet: 138-140. p.) (16.) Jaross Andor a gettósítás költségeinek viseléséről határoz. Budapest, 1944. május 13. A zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában kiadott 1610/1944. ME számú rendelet (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1944. évi április hó 28. napján megjelent 95. számában) 9 §-a értelmében a törvényhatóság első tisztviselője a városokra és a tízezernél nagyobb lélekszámú községekre vonatkozóan akként rendelkezhetik, hogy a zsidók a városnak (községnek) csak meghatározott részében lakhatnak. Az említett rendelet 10. §-a értelmében pedig a törvényhatóság első tisztviselője azt is elrendelheti, hogy - bizonyos esetekben - nem zsidó személyek a zsidók részére kijelölt város-, illetve községrészből kiköltözzenek. Az idézett rendelkezésekkel kapcsolatban Címmel az alábbiakat közlöm. A rendelkezések végrehajtása során költségek merülnek, illetve merültek fel 1. a zsidók átköltözködésével, 2. a zsidók részére kijelölt város- [és] községrészből a nem zsidók átköltöztetésével kapcsolatban. Az 1. pont alatt említett összes költségek az érdekelt zsidókat terhelik. Ha tehát ezzel kapcsolatban valamelyik önkormányzati testület költségeket előlegezett, azokat az érdekelt zsidók megtéríteni kötelesek. 51
