Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
tanácsnok sürgősen, ugyancsak távbeszélőn közölte a helyi rendőrkapitánysággal, a városi lakásreferenssel, valamint „Friedler Samu hitközségi elnökkel". Friedler egyúttal a zsidó tanács elnöke is volt, a korabeli dokumentumok azonban ezt a kifejezést Salgótarjánban egyáltalán nem használták. Friedler Samut66 és Szalvendy Ödön ügyvédet, a hitközség titkárát a helyi közigazgatási hatóság jelölte ki a városi és rendőri hatóságokkal való kapcsolattartásra, mellettük pedig Sonnenschein Jolán látta el a titkárnői feladatokat, illetve intézkedett pl. a gettóban létesítendő kórház ügyében. (►27.) A salgótarjáni túlélők a '90-es években (meginterjúvolásuk idején) is sokszor bizonytalanul használták a zsidó tanács fogalmát - nem úgy, mint pl. balassagyarmati sorstársaik. „A zsidó tanács, mint olyan, azt hiszem, már csak az utolsó pár napban működött az istállóban, és ez is azért, mert a németek szerették volna, hogy a tanács és mások előtt legyen velük szóba állva, és rajtuk keresztül legyen elmondva mindaz, amit akartak." - véli egyikük.67 Míg Balassagyarmaton a gettó rendőrségi szabályrendelete gondosan meghatározta a zsidó tanács - igen széles - felelősségi jogkörét (►24.), Salgótarjánban semmi utalás nem történt ilyesmire (►22.). Akár zsidó tanács nélkül, akár azzal közreműködve folyt is, végül a gettósítás engedélyezett május 12-ei határideje egy újabb héttel kitolódott: Rátky polgármester alispánhoz írott jelentése, amelyen mindössze ennyi áll: „Salgótarján városban a zsidók elkülönítését végrehajtottam", május 19-én kelt.68 A gettósítás menetéről, lefolyásáról a korabeli források nem árulkodnak, csupán a világháború után, illetve a '90-es szeget még június elején" - olvashatjuk egy salgótarjáni, minden bizonnyal a bányaistállóbéli szállásra vonatkozó dokumentumban (NML V. 183. a) 15523/1944.), s a Központi Zsidó Tanácshoz befutó „gettójelentések" is egyaránt vonatkoznak a gettókra és gyűjtőtáborokra (Gettó- magyarország 3-4. p.). Keveredett, pontosabban nem különült el a két fogalom az alispán iktatókönyvének bejegyzései között sem. 64 Alispáni iktatószám: 10088. 65 NML V. 183. a) 8471/1944., 11-12. p. 66 Friedlert egy alkalommal „gettómegbízottként" említi a polgármester. (►íz.) 67 Hídváry István interjúja Sz. A.- nével. 68 NML V. 183. a) 8471/1944., 13. p. Fent: Hirsch és Frank salgótarjáni gyára. Lent: dr. Bíró Pál, a Rimamurány- salgótarjáni Vasmű Rt. elnök-vezérigazgatója.
