Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
69 A kis falvak szórványzsidóságát először talán nagyobb csoportokká tömörítették egy-egy kiválasztott településen. A nézsai Bischitz családot pl. először Keszegre vitték, és innen kerültek pár nap elteltével a balassagyarmati gettóba. NML V. 313. 2. d. 439/1947.) 70 Braham I. 557., 559. p. 71 Sorban: 9739., 10.407., 10.735. iktatószámok alatt. 72 Alispáni iktatószáma: 9130. 73 Czilczer Györggyel felvett DEGOB- jegyzókönyv (3550. szám). 74 NML XV. 24. 17. Ld. még az 57. lábjegyzet magyarázatát. 75 NML XV. 24.18. években készült interjúk tanúskodnak arról, hogyan élték meg Salgótarjánban a kényszerköltözéseket, a módszeres összezsú- folást. (►19.) A vármegye negyedik elzárt területéről, a szécsényi „falusi gettóba" való beköltözés menetéről szintén csak a túlélők emlékezete alapján alkothatunk némi képet. (^20.) Ennél is szegényesebb információkkal már csak a vidéki, falusi zsidóság gettóba tömörítéséről bírunk. A zsidótlanítási szakértők alapterve országszerte az volt, hogy első lépésként össze kell terelni és átmenetileg zsinagógákban, hitközségi épületekben kell elhelyezni a falvak zsidóságát.69 Az értékeik elvételét követő második etapot a már felállított gettókba való átszállításuk jelentette. Míg nagyobb városokban rendre a helyi köz- tisztviselők és a velük együttműködő rendőrség gyűjtötte össze a zsidókat, a falvakban általában a csendőrök intézkedtek.70 Az alispán iktatókönyvében egy-egy bejegyzés árulkodik csupán a Sziráki, a Nógrádi és a Losonci járások zsidóságának kitelepítéséről: május 11-én érkeztették a sziráki, 23- án a rétsági, 30-án pedig a losonci főszolgabíró levelét.71 Hamar, és egyre több beadvány érkezett viszont Neográdi Horváth hivatalába a zsidótlanított falvak elhagyott ingatlanjainak hasznosítása ügyében. A szécsényi főszolgabíró már május 3-án megnyitotta a sort „Piliny községben a zsidó ingatlanok felhasználása" tárgyában küldött iratával.72 A falusi keresztények együttérzésére is akadt persze példa. A balassagyarmati Czilczer György arra emlékszik, hogy „egyes családok mellett kifejezetten tüntettek, így pl. dr. Lówy Adolf mohorai körorvos úgy érkezett be [a balassagyarmati gettóba], hogy mindenki hozott be falujából egy-egy bútordarabot külön szekéren, így akartak rajta segíteni."73 A gettó kijelölése körüli bonyodalmaknak köszönhetően, egy igencsak elhúzódó előkészítési fázis után Losoncon - mint azt már láthattuk - csak május 17-én kezdődtek meg a
