Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
A gettósítás végrehajtása A Központi Zsidó Tanács iratai között fennmaradt első nógrádi gettójelentés május 6-áról, Kisterenyéről való: „Jelentés szerint a Salgótarjáni és Sziráki járás községeiből a zsidókat a község mellett létesített zárt telepre költöztették, 50 kg pogy- gyászt és 3000 pengőt vihettek, amit elismervény ellenében a táborparancsnoknál le kellett adniok."51 Amennyiben a fenti időpont megfelel a valóságnak, úgy kijelenthetjük, hogy a megye területén elsőként a kisterenyei gettót lakták be. Némi kétséget ébreszt azonban egyrészt az, hogy a hajdani Salgótarjáni járásból, Somoskőújfaluból Kisterenyére költöztetett két túlélő határozottan május 8-ára emlékszik: „1944. május 8-án mentünk a gettóba, Kisterenyére, Somoskőújfaluból anyukámmal meg a két lánytestvéremmel."52 „1944. május 8- án azzal a holmival kerültünk le a kisterenyei gettóba, ami egy-két lovas kocsira ráfért."53 S ha az átélt borzalmaktól megtépázott, az évtizedek alatt megkopott emlékezet pontosságában joggal kételkedünk is, a másik gyanúébresztő dokumentumban talán kevésbé. Bár a hivatalos verzió szerint - mint láthattuk - a gettósítási munkálatoknak a május 3. és 10. közötti nyolc napban kellett volna lefolynia, Horváth alispán egy május 6-án kelt titkos, a vármegye határain belül maradó iratában a következő kiszólásra lehetünk figyelmesek: „Tekintettel arra, hogy a megkülönböztető jelzést viselő zsidóknak a városokban létesítendő (a Salgótarjáni járás területén Kisterenyén) gettók felé való tömörítése 1944. május 7-ével megkezdődik, így Főszolgabíró úrnak a vonatkozó [a külföldi és kétes állampolgárságú zsidókról készült névjegyzéket 51 Gettómagyarország 89., 135. p. Elképzelhető, hogy a Sziráki járás zsidóságát később innen szállították tovább a salgótarjáni gettóba. 52 Hídváry István interjúja L. Z.- nével. 53 Hídváry István interjúja W. E.- nével. Miképpen a többi felekezet tagjai, a zsidó hitközségek is igyekeztek gondoskodni a kebelükbe tartozó gyermekek megfelelő iskoláztatásáról, s lehetőségeik szerint saját elemi iskolát tartottak fenn. Nógrád megyében legalább négy izraelita elemi népiskoláról van tudomásunk: a balassagyarmatiról, losonciról, salgótarjániról és szécsényiról. A képen a balassagyarmati izraelita elemi népiskola negyedikesei láthatók 1913-ban. 39
