Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története

Nógrád vármegye legjelentősebb zsidó közösségei Losoncon, Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Szécsényben éltek a 19. század végén, 20. század elején (1900-ban lélekszámúk 2088, 2057, 965 és 497 fő volt). Házaik, boltjaik, irodáik a főutcák és főterek képét formálták, s iparosként, kereskedőként - jelentős szerepet betöltve lakóhelyük gazdasági életében - széles körű ismertségnek örvendtek. A képen Losonc főutcája látható.

54 NML V. 83. 36. biz./1944.

55 Gettómagyarország 51. p. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gettójelentések keltezésére vonatkozó erős forráskritikai észrevételeket sem. Uo. 5. p.

az illetékes rendőrkapitánysággal akkor kell közölni, amikor a zsidók a gettóba bekerültek."54 Vagyis az átköltöztetéseknek legfeljebb az előkészítése indulhatott el a magadott időben, s a tényleges munkálatok az alispán tudomása szerint csak 7- én kezdődtek meg.

Nem mellesleg a Balassagyarmatról fennmaradt első, május 7-ére datált gettójelentés is így szól: „Tervbe véve a Hunyadi és Thököly utcákba való kiköltöztetés. Általános helyzet egyelőre kielégítő."55 Bár a későbbi balassagyarmati népbírósági perek iratanyagában következetesen május 4. és 10. közé tették a gettósítás lefolyását, több forrás győzhet meg bennünket arról, hogy - a vármegye székhelyén is - megcsúszott a munkálatok megvalósítása. A keresztény Vojtkó István pl., aki a zsidók elkülönítésére kijelölt városrészben lakott, megőrizte májusi kényszerköltözködésének hivatalos bizonyítékát. (►15.) A május 4-én kelt „lakáskiutalási határozatot" 5-én, pénteken kapta kézhez a Vojtkó család. A benne foglaltaknak 10-én reggel 6 óráig kellett eleget tenniük, emlékei szerint azonban a gettósítás végül is csak május 13-án, szombaton fejeződött be teljesen. A város polgármesterének a Belügyminisztériumba írott jelentésében (►14.) szintúgy érdekes csavarra lehetünk figyelmesek: „a parancsot úgy kaptam, hogy a gettó kialakítását és a költözéseket 10-ének reggel 9 órájáig fejezzem be. így tehát a kapott rendeletnek megfelelően a gettó kialakítását az adott határidőt megelőző estéjére befejeztem." Mindenesetre, ha netán pár napos késéssel is, mégis kifejezetten gyorsan zajlott a balassagyarmati zsidóság elkülönítése. Május 15-én a Központi Zsidó Tanácsnak küldött iratuk szerint: „Aránylagosan meg vannak elégedve a hely