Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története
a zárt terület felé elfalazandó és az Ipoly-part felé nyitandó ki. A Zichy utcának 16-22. számig eső oldala. Ezen zárt területet folyó hó 20-án [helyesen: 10-én] reggel 6 óráig minden ott lakó keresztény tartozik elhagyni, és a megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidók pedig az általam kinevezett zsidó tanács rendelkezése szerint ezen területen belül tartoznak férőhelyüket elfoglalni. Felhívom a zsidóság figyelmét arra is, hogy legalább 14 napi élelmet vigyen magával. A kilakoltatott keresztényeknek megfelelő elhelyezéséről hatóságom gondoskodik. Felhívom a lakosság figyelmét arra is, hogy a zárt terület keresztények részére közlekedésül nem szolgálhat. A költözködési költségeket külön véghatározattal fogom megállapítani. Felhívom az érdekelt feleket arra, hogy ezen hirdetményben foglaltaknak pontosan és feltétel nélkül tegyenek eleget, mert ellenkező esetben az 1610/1944. ME számú rendelet 15. §-a alapján 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő kihágást követnek el. Balassagyarmat, 1944. május 4. Dr. Vannay s. k. polgármester (Nógrádi Hírlap, 1944. május 6., 2. p.) (14.) Balassagyarmat polgármestere a gettó kijelölésével kapcsolatos intézkedéseiről tesz jelentést Jaross Andor belügyminiszternek és Endre László államtitkárnak Balassagyarmat, 1944. május 13. Folyó évi május hó 12-én d[él]u[tán] 3A 2 órakor távbeszélő útján vettem a következő rendeletet: „Igazoló jelentés teendő a város polgármestere részéről a tekintetben, hogy a zsidók Balassagyarmat város területén milyen helyen, mely utcákban lettek elkülönítve, továbbá hogy a zsidók elkülönítésénél milyen szempontok érvényesültek." A rendeletre igazoló jelentésemet a következőkben teszem meg. Nógrád vármegye alispánja folyó hó 2-án d[él]e[lőtt] 11 órára a járási főszolgabírókból, a három város polgármesteréből, a három megyei város rendőrkapitányságának vezetőjével értekezletet tartott, melynek folyományaként még ugyanaznap távirati rendeletet bocsátott ki az 1610/1944. ME rendelet alapján a zsidóság elkülönítéséről, és az elkülönítés befejezésére záros határidőül folyó hó 10-ének d[él]e[lőtt] 9 óráját adta meg. Az idő rövidsége folytán a legerősebb munkatempóban iparkodtam megállapítani azt, hogy a városnak mely területrésze az, ahol a zsidóság legtömörültebben lakik, s így a gettó kiválasztásánál a legkevesebb keresztényt kell kényszerköltöztetnem. Figyelemmel kellett lennem Balassagyarmat azon sajátosságára, hogy egyetlenegy gyárts A zsidó egyesületek legtöbbször kulturális, vallási és jótékonysági célok szolgálatában állottak (pl. Talmud Tóra egyletek, temetkezési és betegsegélyező egyletek, leány- és nőegyletek). A betegekről, halottakról és a temetők ápolásáról gondoskodó szentegylet (chevra kadisa) minden közösségben működött, és sokszor nagyobb múltra tekintett vissza, mint maga a hitközség. A fenti képen látható a losonci és losonctugári szentegylet alapszabályzata 1891-ből.
