Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Senkiföldjén. Nógrád vármegye gettóinak története

Bár a zsidó tábornak a téglagyárban való felállításának a megoldá­sa időközben elejtetett, és a gettósításnak egy városnegyedben való előbbi megoldására téretett vissza, ez ellen a következő megfontolást érvényesítem. A közönség köréből származó, az itteni szolgálati helyen tett száz és száz panaszból következik, hogy a gettónak kiszemelt városrész ki­jelölése nem volt egészen szerencsés. Tetszésére bízom, hogy ezt a kérdést újabb vizsgálat tárgyává tegye egy megfelelőbb, olyan lakónegyed találása céljából, amelynek kije­lölése a lakosság körében semmiféle nagyobb rezgést szükségképpen nem váltana ki. Megvilágosításul annak a megfontolásnak kell szol­gálni, hogy szerényebb fajta bérházak a gettósításra alkalmasabbak volnának, mint egy család részére való házak, és kerttel vagy kis gazdasággal bíró saját tulajdont képező házak. Megbízásból: Zvonar s. k. SS Oberscharführer (NML XV. 24. 14.) (13.) Balassagyarmat megyei város polgármesterének ren­delkezése a gettóról. Balassagyarmat, 1944. május 4. Nógrád vármegye alispánja az 1610/1944. ME számú rendelet 8., 9. és 10. §-a alapján a zsidóknak Nógrád vármegye valamennyi községéből való kitelepítését, a három megyei városban pedig meg­határozott lakótelepekre való teljes elkülönítését rendelte el. Ezen alispáni rendelet végrehajtásával kapcsolatban a következőket rendelem: Balassagyarmat megyei város területén a zsidóság az alant felsorolt utcák által határolt területeken belül tartozik elhelyezkedni: I. számú zárt terület: A Kossuth Lajos utca páros oldala, a Baltik Fri­gyes utca páros oldal, a Thököly és Hunyadi utca teljes egészében és a Rákóczi fejedelem utca páratlan oldalával határolt terület, amelyből a Rákóczi fejedelem utcára nyíló házak mind kivétetnek, kivéve a Felsenburg-ház, Berczeller-ház, Szügyi-ház, Baneth-ház, Sándor-ház, a gyógyszertár épülete, de a gyógyszertár helyiségét kivéve. Kivétet­nek a zárt területből az előbb említett házakban levő, Rákóczi fejedelem utcára nyíló üzlethelyiségek is, melyek azonban a zárt terület felé mind elfalaztatnak. Kivétetik a Kossuth Lajos utcában a dr. Szűcs Mihály tulajdonát képező ház a Hevessy-féle ecetgyárral együtt, mely a Thö­köly utca felé elfalazandó. Kivétetik ugyancsak a seprűgyár épülete is. II. számú zárt terület: Óváros tér 2-22. házszámig terjedő része, Kúria utca páros oldala az Ipoly-partig, a Baintner Ottó utca párat­lan oldala 17-21. házszámokig, Reményi Sándor utca Ipoly-part fe­lé eső, a Zsák utca mindkét oldala, kivéve a nyilvános házakat, mely Különösen az ősi hitükhöz ragasz­kodó ortodoxok számára volt nagy jelentősége a hitközség által fenn­tartott rituális fürdőknek (mikve). Ilyen, élővizet felhasználó létesít­mény működött többek között Balas­sagyarmaton, Szécsényben és Salgó­tarjánban. A képen Bóhm Henrik és Hegedűs Ármin salgótarjáni mik- ve-tervrajzának egy részlete látható 1931-ből. 35

Next

/
Thumbnails
Contents