Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Adattár. A Nógrád megyei zsidó közösségekről és a holocaust áldozatairól
dezéseket gyártott. 1927-ben került Rom- hányba az itteni kerámiagyár vezetőjeként. Rosinger Jenő János gyógyszertár-tulajdonos Nagykőrösön, 1891-ben született, középiskoláit Karcagon, az egyetemet Budapesten végezte. Szabadszálláson, 1920-ban lett önálló, de két év múlva már Romhányban nyitott gyógyszertárat, amelyet 1932 után bérbe adott. Ekkor új vállalkozásba kezdett: sósborszesz előállításával foglalkozott. Tagja volt a községi képviselő- testületnek. A zsidó családok közül több minden bizonnyal még a deportálás előtt távozott a községből, mivel 1945 végén már csak Pásztor Béla állatorvost két, Weisz Zsigmondot négy és Nógrádi Dávidot szintén négy családtagjával - összesen tehát tizenhárom lelket - írtak ösz- sze, mint olyanokat, akiket a községből hurcoltak lágerbe. Az összeírás időpontjában mát otthon tartózkodtak: Weisz Zsigmond (50 éves), 45 éves felesége és 21 éves leányuk, Ibolya, továbbá hazatért Nógrádi Ilona is. Az ismertté vált áldozatok: Pásztor Béla, dr/Hochfelder Olga, Pásztor Béláné, dr. *Hochfelder Olga, Pásztor János Miklós, Nógrádi Dávidné *Glaser Irén, Ábrahám Gyula Forrás: Telek 106.; Mocsáry 351-354.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. III. kötet. Pest, 1851. 297. Vallási adatok 40.; 1941. népsz.; Ladányi 433-436., NML XXI. 14. 2. 933/1945.; adatközlő: Termán Sándor romhányi lakos. Ságújfalu Története során Ságújfalu nem adott otthont jelentősebb létszámú zsidó közösségnek. A zsidók lélekszáma a következőképpen alakult a községben: 1840: 6, 1880: 3, 1910: 16, 1920: 7, 1930: 10. 1941-ben 15 izra298 elita élt itt, keresztény vallású zsidó nem lakott a faluban. Az ortodox hitközség első, ránk maradt alapszabályát 1931-ben fogadták el. A templomgondnok akkor Geró Herman volt, az iratot Thausz Jenó és Lusztig Tibor hitelesítette. (Geró a közeli Etesen élt, akárcsak veje, Lusztig Tibor. 1942-ben mindkettőjüket internálták.) Az alapszabály kimondja, hogy a hitközség hatálya Ságújfalu község területére terjed ki, valamint „a hozzá önként csatlakozó ortodox izraelita fiókhitközség területére is." Nem ismeretesek a megalakulás körülményei, mint ahogy a közösség életéről sincs információnk. Annyi azonban bizonyos, hogy az 1944. áprilisi felmérés már csak mint fiókhitközséget említi. Lélekszáma ekkor 61 fő volt, ami bizonyítja, hogy a környező települések zsidósága is ide csatlakozott. A hitközség gondnoka ekkor még mindig Gerő HerA Ságújfalui Ortodox Izraelita Hitközség alapszabályának részlete 1931-ből. man volt. Kérdés, hogy 1944-ben ténylegesen is jelen volt-e a közösség életében. Az anyakönyvvezető rabbi feladatait Fischer Herman, szécsényi anyakönyvvezető rabbi látta el. Ságújfalu jegyzője 1945 végén azt jelentette a járási főjegyzőnek, hogy a községből 17 főt
