Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Lágerlélet. Auschwitzba deportáltak és kisegítő munkaszolgálatosok visszaemlékezései
Lágerélet Auschwitzba deportáltak és kisegítő munkaszolgálatosok visszaemlékezései Tartalmas, különleges forrásokat teszünk közzé a következő összeállításban. Az otthontól távol átélt borzalmakról ezúttal maguk a koncentrációs táborokat megjárt, majd munkára kényszerített deportáltak, valamint a kisegítő munka- szolgálatra elhurcolt nógrádiak beszélnek.1 Az olvasóbarát szerkesztésen átesett, ám mindenféle kommentár nélkül következő, önálló történetek gerincét, törzsét az úgynevezett DEGOB-jegyzőkönyvek idevágó részei adják. A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) - illetve a fő funkcióit 1945 őszétől tulajdonképpen átvevő Szochnut - erejéhez mérten minél teljesebb nyilvántartást próbált vezetni a hazatérőkről. A budapesti székhelyű szervezet információkat adott a családtagjaikat, ismerőseiket keresők számára, így segítve a darabokra szakadt kapcsolatláncok helyreállítását,2 emellett segélyezte a túlélőket, s ami most a legfontosabb: a történeti dokumentációt is feladatának tartotta. Bizonyítékokat igyekezett gyűjteni a háborús bűnösök ellen, hogy küszöbön álló vagy éppen zajló bírói felelősségre vonásuk során méltó büntetést róhassanak rájuk, távolabbra mutató célja pedig a zsidóüldözések részleteinek feltárása, a történeti megismerés volt.3 A hazatérőkkel nyomban kérdőíves interjúkat vettek fel, melyek jegyzőkönyveit a Magyar Zsidó Levéltár őrzi. Ezen gyűjteményből adjuk közre azt a tucatnyit, amelyek a korabeli Nógrád vármegye területéről elhurcoltakkal készültek - elsőként az Auschwitzba érkezőkét, aztán a munkaszolgálatosokét -, eredeti lakhelyük szerinti ábécérendben. Az interjúk egységes szempontrendszer alapján folytak, adott kérdések meghatározott rendjét követték. A kérdőívek több száz tételt tartalmaztak, ám csak a deportáltakra szabottakat :4 elvileg egy sor kérdés hangzott el a zsidóság adott településen tapasztalható helyzetéről, a gettósításról és gettóéletről, a deportálásról, a lágeréletről, a munkatáborokról, az evakuálásról, a felszabadulásról, hazaútról, valamint a jövőre vonatkozó tervekről.5 A jegyzőkönyvek többsége mégis mindössze pár oldalas. Ez részben annak a számlájára írható, hogy a megkérdezett munkaszolgálatosok történetei eleve nem voltak beilleszthetők az adott kérdések 1 Auschwitz túlélői, zömmel nők, fiatalasszonyok mellett most tehát a családjuktól sokszor évekkel korábban elszakított férfiak is megszólalnak. 2 Horváth Rita: A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története. MAKOR Füzetek, 1. szám, 1997. 26. p. 3 Horváth 19., 22. p. 4 A jegyzőkönyvek forrásértékének megítélésével kapcsolatban kialakult véleménykülönbségekről ld. Horváth 53-56. p. (A jegyzőkönyvek utolsó szakaszának, a jövőbeli terveket érintő válaszoknak történeti hitelességét kérdőjelezte meg, s tartotta azokat manipulatívnak Murányi Gábor, Horváth Rita azonban kritikáinak megalapozatlanságára hívja fel a figyelmet.) 5 Az egyes kérdéscsoportokat bővebben ld. Horváth 47. p.
