Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás
A szécsényi Klein Magdolna 1943- ban. 112 kább csak fásultak, tanácstalanok vagy rémültek lehettek a végtelen megaláztatásoktól? „Azt kérdezik tőlünk az izraeliek: hát hogyan engedtétek magatokat? Hát mit tudtunk mi csinálni ottan, asszonyok, akik a gyerekeinket féltettük, és azt se tudtuk, hogy mit csináljunk? Ugye? Ottan nem volt mentség - magyarázza helyzetüket egy salgótarjáni túlélő.47 A zsidótlanítási műveletek kitervelói egyaránt gondoskodtak a keresztények és a zsidók megnyugtatásáról, aljas félrevezetéséről. A keresztények orra előtt a zsidók elhagyott javait húzták el mézesmadzagként. A Harmadik Birodalom külügymi- nisztériumi tájékoztatási hivatalvezetője már május 17-én az alábbi táviratot küldte Veesenmayer birodalmi megbízottnak, magyarországi követnek: „A birodalmi külügyminiszter úr arról értesíti, hogy a Führer... úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Magyarországon a lakosság a zsidók elleni rendszabályokban segítségünkre lenne, mi talán ezeknek a zsidó- vagyonból juttathatnánk. Ez aktivizálná a lakosság közreműködését."48 Arra vonatkozó parancsot, hogy gyűjtőtáborokba való átköltözésüktől kezdve a helyi sajtó egyáltalán nem foglalkozhat zsidóügyekkel, nem találtunk,49 tény azonban, hogy még az antiszemita cikkektől máskülönben hemzsegő salgótarjáni A Munka című hetilap is mélyen hallgatott a bányaistállóról és a halálvonatokról.50 Sőt, a lap május 20. és június 10. közötti, vagyis 27-ei és június 3-ai számaiban semmiféle híradást nem olvashatunk a zsidósággal kapcsolatban, a gyűlölködő cikkek sora csak június 10-én folytatódik tovább. A Nógrádi Hírlap is elnémult május 20-ai száma után. A megyei lap egészen júliusig nem foglalkozott a zsidókkal, leszámítva a június 3-ai számot, amelybe jókora késéssel került be a megye tűzoltóparancsnokának légórendelete. (Többek között megtiltotta a zsidó háztulajdonosoknak, hogy légoltalmi felszereléseiket a gettóba bevigyék, leváltatta a zsidó házparancsnokokat, menekülés esetére pedig feltétlen elsőbbséget biztosított a keresztényeknek.)51 Nógrád Vármegye Hivatalos Lapja május 25. után, amikor a balassagyarmati gettórendeletet ismertette, csak június 29-ei számában hozta a balassagyarmati orvosnő, Schenk Erzsébet egyébként május 25-étól hatályos nyugdíjazási határozatát. Ami pedig az egész ország zsidóságának félrevezetését illeti, május 26-án Thadden német követségi tanácsos többek között ezt jelentette Ribbentrop hivatalának: „A megindított deportálások a zsidók között Magyarországon főként Budapesten váltottak ki jelentős izgalmakat. A küszöbön álló gyökeres
