Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás

A majd három hete lezárt gettó foglyai első ízben léptek át a tiltott kapukon. Maradék motyójukkal, tömött sorokban in­dultak a bányaistálló felé. Június első hétfőjén, kora hajnal­ban hagyták el gettóbéli lakóhelyüket. Az utolsó megalázó motozás és a bámészkodókkal kísért gyalogmenet mély nyo­mokat hagyott lelkűkben. Úgy tűnik, különösen a fiatalok él­ték meg nehezen a történteket. (►40.) Amikor indulniuk kellett, a legtöbben azt hitték, dolgoz­ni mennek. Azzal nyugtatták magukat és társaikat kisebb- nagyobb sikerrel, hogy „csak" munkára fogják majd őket. „... egy húszéves emberben benne volt a remény, hogy hát visznek dolgozni. Ez volt a jelszó" - mondja egyikük.25 „Volt egy új lepedőm, abba belecsomagoltam a legszükségesebb fehérneműt meg ruhát, mert azt hittem, hogy dolgozni me­gyünk és arra szükség lesz, és azt húztam végig az utcán - magyarázza egy másik túlélő - Mire odaértünk, hát a lepedő tiszta rongy volt és kihullott minden belőle. Na, mondom, most tette meg a legnagyobb szolgálatot nekem. És így ér­tünk oda."26 Balassagyarmaton nagyon hasonló rendben peregtek az események. Június 5. hajnalán leventék rontottak a gettó há­zaiba a rendőrkapitányság által kiállított cédulákkal.27 Rájuk parancsoltak, hogy fél óra alatt, legfeljebb ötvenkilós cso­magjaikkal vonuljanak ki az utcára. Hat órakor már készen álltak, azonban csak este hatkor került sor kiszállításukra. Az elhagyott házakat nyomban lepecsételték a pénzügyi köze­gek, oda többé nem térhettek vissza. Csak a betegek marad­25 Hídváry István interjúja Cs. Gy.- nével. 26 Hídváry istván interjúja G. A.- nével. 27 NML XXV. 1. b) 220/1945. Óriás Oszkár rendőrfogalmazó vallomása az ellen indított népbírósági perben. Az 1848-1849-es szabadságharc­ban, majd az első világháborúban számos zsidó harcolt a hazájáért. A képen az 1917-ben hősi halált halt kisterenyei Kohn Lajos látható ka­tonatársaival. A díszes Jahrzeit- tábla az 6 tiszteletére készült. A zsidóság minden esztendőben mécsgyújtással és imával emlé­kezik hozzátartozóira, haláluk zsidó időszámítás szerinti évfor­dulóján. A keresztény naptártól való eltérések kiküszöbölése érde­kében ilyen táblákon számították ki jó előre az évforduló pontos napját. 103

Next

/
Thumbnails
Contents